Búvárpánik: Miért fordul elő és hogyan előzhető meg?

scuba divingextended rangetrainingdive panicstress

Nem vagyok nyomozó, és nem akarok utalni a korábbi és a közelmúltbeli, nagy hatótávolságú merülések okaira. Azonban az érdekes közös nevező az, hogy a halál oka gyakran ismeretlen marad, mivel a búvár nem jön fel a felszínre. Amikor ilyen esetekről hallok, arra késztet, hogy megvizsgáljak és megosszak a búvárközösséggel egy olyan témát, amelyet egyszerűen lehetetlen figyelmen kívül hagyni: a merülési pánikot és stresszt. Biztosíthatlak benneteket, hogy minden búvár, aki nem csatlakozott hozzánk újra, stresszt tapasztalt az utolsó halálos merülésén.

Mi a stressz?

A stressz egy olyan érzelem, amelyet a belső nyugtalanság kellemetlen állapota jellemez. Ez egy normális emberi érzelem, amelyet mindannyian megtapasztalunk, amikor fenyegető vagy nehéz helyzetekkel nézünk szembe.

  • A félelem egy valós vagy vélt közvetlen fenyegetésre adott válasz.
  • A stressz a jövőbeli fenyegetésekre való várakozás.

A stressz az adrenalin kiválasztásával jár, és segíthet elkerülni a veszélyes helyzeteket, vagy kijutni belőlük. Éberebbé tehet minket, és arra ösztönözhet, hogy szembenézzünk egy fenyegetéssel vagy más problémával, és ne egyszerűen elkerüljük azt (azaz a „küzdj vagy menekülj” reakció). Ha azonban a baljós előérzet túl erőssé válik, vagy túl sokáig tart, az visszatarthat minket számos normális tevékenységtől, és legyengítő következményekkel járhat.

Mi a pánik?

  • A pánik a stressz egy intenzívebb formája – a félelem hirtelen, váratlan, de erőteljes hulláma.

A pánik a közvetlen helyzetből való teljes menekülést okozhat, ami különösen veszélyes a dekompressziós búvárok számára. Egy nagy hatótávolságú (XR) búvár, aki mélyen pánikot tapasztal, a fulladás szélén állhat, tüdő túltágulási sérüléseket, dekompressziós betegséget és halált szenvedhet. A pánikrohamok rendkívül veszélyesek a víz alatt, és néha nehéz megmondani, mi váltja ki őket. A több millió okleveles XR búvár közül egy százalékuk évente meghal, de keveset tudunk a halálesetek kiváltó eseményeiről. A "fulladásról" szóló halottkémi jelentés semmit sem árul el arról, hogy mi vezetett a búvár halálához, vagy mi okozta azt. A DAN (Divers Alert Network) és más ügynökségek búvárbalesetekkel foglalkozó jelentései szerint: "A búvárbalesetekkel foglalkozó kutatók a pánikot, mint a stresszre vagy szorongásra adott reakciót, a búvárhalálozások fő okának tekintik." Alfred Bove a Sportbúvárok Orvosi Vizsgálatában (1998) kijelenti: "A pánik, vagy a félelem jelenlétében fellépő hatástalan viselkedés a sportbúvárok legnagyobb gyilkosa". 1998-ban a Rekreációs Búvárképzési Tanács (RSTC) a Rekreációs Búvárok fizikális vizsgálatára vonatkozó irányelveiben a „pánikbetegség kórtörténetét” a búvárkodás bármilyen formájának abszolút ellentmondásaként említette. Azonban nagyon világosan kell látnunk, hogy nincs mód annak megállapítására, hogy a balesetekben fellépő pánik valóban halálos kimenetelűvé válik-e. Ez csupán egy feltételezés, amely az emberek stresszre adott pszichológiai és viselkedési reakcióinak ismeretén alapul. Amit tudunk, az az, hogy sokan éreznek stresszt a merülés előtt, különösen akkor, amikor elkezdik a haladóbb XR búvárkodási útjukat. TOVÁBB OLVASÁS: HOGYAN LEGYŐZZÜK A MERÜLÉSI SZORONGÁST – 1. RÉSZ.

A merülési pánik típusai.

1. Intenzív pánik.

A pánikroham lényegi jellemzője az intenzív félelem időszaka, amelyet a közvetlen veszély érzése és a menekülési késztetés, vagy a roham forrásától való elmenekülési vágy kísér . A búvárpánikroham várható eredménye az lenne, hogy a búvár légzésszáma megnő, ami a hatékonyság vagy az oxigéncsere csökkenéséhez vezet, és fulladásérzet alakul ki. A búvár ilyenkor jellemzően gyorsan próbál felemelkedni a felszínre , vagy elhagyni egy bizonyos helyet, vagy kétségbeesetten kapkod a levegő után, és nem törődik mások biztonságával . Nagyon problematikus, ha dekompressziós kötelezettség van, vagy ha a búvárok a fejük felett tartózkodnak.

2. Passzív pánik.

A pánik egy másik megnyilvánulási módja az, amit passzív pániknak nevezünk. Ezeket a búvárokat nyugodtnak érzékelik, elsüllyednek és segítségkérés nélkül odavesznek . A búvárok társai azt hitték, hogy társaik nem stresszesek és normálisak. A merülési pánik ezen formájának felismerése nagyon nehéz. Az áldozatok semmilyen külső jelet nem mutatnak a nehézségről, de a legtöbbjüknek "üres a szeme". A víz alatt elveszíthetik a reduktorukat, és nem próbálják meg pótolni. Nem próbálják megmenteni magukat. A passzív áldozat jellemzően zavartnak vagy tétovázónak tűnik, majd elcsúszik a víz alatt. A legtöbb esettanulmányban a búvár teljes képtelensége arra, hogy gondoskodjon magáról, és hajlandósága az elsüllyedni mutatkozik meg. TOVÁBB: 15 ALAPVETŐ BIZTONSÁGI TIPP BÚVÁROKNAK.

Miért fordul elő búvárpánik?

Akárhogy is, a búvárpánik akkor jelentkezik, amikor az egyéneknek nincs megoldásuk egy kritikus problémára. Előfordul, hogy a tapasztalt búvárok, akik több száz naplózott merüléssel rendelkeznek, szintén tapasztalnak búvárpánikot látszólag mindenféle egyértelmű ok nélkül. A búvárpánik valószínűleg azért fordul elő, mert a búvárok elveszítik szem elől az ismerős tárgyakat, dezorientálttá válnak, és egyfajta érzékszervi deprivációt tapasztalnak. Annak az esélye , hogy a búvárpánik áldozata bármilyen helyzettel megbirkózik, csekély vagy nulla: A búvárok halálát vizsgáló tanulmányokban sokaknak még mindig volt valamilyen súlyrendszerük a helyén, a szabályozó vagy a légzőhurok szájrészét eltávolították, a szárnyak vagy a felhajtóerő-kompenzátorok nem voltak felfújva, és még mindig volt rendelkezésre álló légzőgáz. Mindez pánikra utal.

A búvárpánik megelőzése – az edzés fontossága.

Minden búvárügynökség egyik célja, minden búvárszinten, hogy olyan megoldásokat kínáljon a búvároknak, amelyek automatikus viselkedéssé válhatnak. A képzés növeli a búvárkodással kapcsolatos önbizalmat - ezt senki sem vitathatja. A mai búvárprogramok létrehozásában éveknyi kutatás és kipróbált, bevált technikák vettek részt. A modern XR képzést kifejezetten a stressz enyhítésére és a készségek fokozatos fejlesztésére tervezték , amíg a búvárok készen nem állnak a mélységek, a behatolási távolságok vagy a dekompressziós kötelezettségek növelésére. Az olyan szervezetek, mint az SSI, olyan készségekkel és eljárásokkal rendelkeznek, amelyeket a búvároknak sorrendben kell elsajátítaniuk - ezeket a szabványokat az SSI oktatói világszerte betartják. Az elmélet tanulmányozását, a videók nézését és a zárt vízben való készségek elsajátítását a nyílt vízben való gyakorlás követi az oktatóval. Ez egy kulcsfontosságú tanulási filozófia, amelyet az SSI minden képzési szinten alkalmaz. Az XR programokban képződő búvárok számára az alapvető búvárkészségeknek szokássá kell válniuk. Ez elengedhetetlen most, hogy egy olyan világba lépnek be, ahol néha a "felfele" egyszerűen nem lehetséges. A dekompressziós búvárkodás még több potenciális stresszhelyzetet vet fel, amelyekre képzésre és megfelelő kezelésre van szükség. Az SSI képzési filozófiája lehetővé teszi a búvár számára, hogy fokozatosan, a saját tempójában fejlődjön – csak akkor haladjon előre, ha már kényelmesen érzi magát az egyes részekkel. LÉPJ TÚL A TERÜLETEN – VÁLJ SSI NAGY hatótávolságú búvárrá.

A stressz és a búvárkodási pánik csökkentése.

A helyzet az, hogy az XR búvárkodásnak olyan inherens kockázatai vannak, amelyeket egyszerűen nem lehet kiküszöbölni. Azonban felkészülhetünk és csökkenthetjük a stressz és a merülési pánik esélyét az alábbiakkal:

  • Képzési programokban való részvétel.
  • Tapasztalatszerzés rendszeres búvárkodással.
  • Tiszteletben tartva a korlátainkat.
  • Fokozatosan növeljük a merüléseink összetettségét.

A stressz egy érzelmi tényező is, amelyet nem lehet kiiktatni az emberi pszichológiából. Vannak azonban módok a stressz jobb kontrollálására. Tudatosíthatjuk magunkban, hogy hol, mikor és hogyan jelentkezhet stressz, így kézben tarthatjuk. A víz alatti világ lehet ugyanolyan kiszámíthatatlan, mint amilyen csodálatos, és ez az, ami állandóan visszacsábít minket oda. Mindenki vigyázzon magára, merüljön!

Készülj fel az SSI Diver Stress & Rescue programmal.

Szeretnéd tudni, mit tegyél, ha a barátod bajban van vagy pánikrohamot kap? Az SSI Diver Stress & Rescue tanfolyam minden helyzetre felkészít. FEDEZD FEL TÖBBET: 9 TÁVOLI MERÜLŐHELY.

Több

wei-shang
How Can You Become a Mermaid? The Ultimate Guide

Hogyan válhatsz sellővé? A teljes útmutató

Hogyan válhatsz sellővé? Fedezz fel mindent, amire szükséged van ahhoz, hogy elkezdhesd a sellős kalandodat még ma – képzést, készségeket, biztonságot és a legjobb sellőtanfolyamokat.

Ma
mares
Best Gear for Scuba Diving Instructors: What the Pros Use

A legjobb felszerelés búvároktatóknak: Mit használnak a profik?

Szerezd be a búvároktatók számára tervezett legjobb felszerelést – profi szintű mellényeket, reduktorokat és számítógépeket, amelyeket a mindennapi oktatáshoz és a nehéz körülményekhez terveztek.

2 nappal ezelőtt
iStock-LUNAMARINA
8 Best Places to Go Freediving in Florida

8 legjobb hely a szabadtüdős merüléshez Floridában

A szabadtüdős merülés Floridában páratlan változatosságot kínál – tiszta források, zátonyok, barlangok és part menti ökoszisztémák mind könnyen elérhető távolságban. Fedezd fel a legjobb helyeket itt.

4 nappal ezelőtt
Shutterstock-leoks
Scuba Diving in Crete: Discover Greece's Stunning Blue Waters

Búvárkodás Krétán: Fedezze fel Görögország lenyűgöző kék vizeit

Fedezd fel a búvárkodást Krétán – a napsütötte barlangoktól a második világháborús roncsokig és a virágzó zátonyokig. Fedezd fel Görögország kristálytiszta kék vizeit és rejtett csodáit itt.

6 nappal ezelőtt
fred_buyle
How to Start Freediving: Beginner's Guide to the Top Programs

Hogyan kezdjünk el szabadtüdős merülést: Kezdőknek szóló útmutató a legjobb programokhoz

Tanuld meg, hogyan kezdhetsz el magabiztosan szabadtüdős merülést. Fedezd fel a legjobb programokat, mire számíthatsz, és hogyan válaszd ki a számodra megfelelő szabadtüdős merülési programot.

8 nappal ezelőtt