© North-westerly view of the Bligh Reef area off Cape York. Depths are coloured red (shallow) to blue (deep), over a depth range of about 50 metres. (c) www.deepreef.org (Bathymetry data © Australian Hydrographic Service)
© Bioherm structure behind Great Barrier Reef three times larger than expected (c) NASA
A vártnál háromszor nagyobb bioherm szerkezet a Nagy-korallzátonynál
September 2, 2016
Az új kutatások feltárták, hogy a Nagy Korallzátony (GBR) északi részén hatalmas mezők léteznek, amelyek kör alakú halmokból állnak – lényegében ez egy másik zátonyszerkezet a híres zátony mögött.
Valójában a tudósok már az 1970-es és 1980-as évek óta tudnak róluk. A Halimeda biohermeknek nevezett fánk alakú halmok 200-300 méter átmérőjűek, és a közepén akár 10 méter mélyek is. A Halimeda, egy élő, meszesedett szegmensekből álló zöld alga növekedése hozza létre őket. Idővel, a halál után az algák mészkőpelyhekké alakulnak, amelyek végül nagy halmokká, úgynevezett biohermákká alakulnak.
A tudósoknak mindeddig fogalmuk sem volt a szerkezetek tényleges alakjáról, méretéről és hatalmas léptékéről. A James Cook Egyetem, a Sydney-i Egyetem és a Queenslandi Műszaki Egyetem tudóscsoportja nagy felbontású tengerfenéki adatokat használt fel ehhez a projekthez. Eredményeiket a Coral Reefs folyóirat legutóbbi számában tették közzé.
Mardi McNeil, a Queenslandi Műszaki Egyetem vezető szerzője a következőket mondta: "Most több mint 6000 négyzetkilométert térképeztünk fel. Ez háromszorosa a korábban becsült méretnek, amely a Torres-szorostól egészen Port Douglastól északra terjed. Egyértelműen jelentős interfészt alkotnak. -zátony élőhely, amely nagyobb területet fed le, mint a szomszédos korallzátonyok."
A jó hírt félretéve, felmerült a biohermák klímaváltozással szembeni ellenállásának kérdése. Mivel meszesedő szervezetek, érzékenyek lehetnek az óceánok elsavasodására és a globális felmelegedésre. A Sydney-i Egyetem docense, Jody Webster azon töprengett, hogy ez hatással volt-e a Halimeda biohermákra, és ha igen, milyen mértékben.
Az új felfedezés új kutatási utakat nyitott meg. Dr. Beaman kifejtette: "Például mit mondanak el a biohermák 10-20 méter vastag üledékei a Nagy-korallzátony múltbeli éghajlati és környezeti változásairól ebben a 10 000 éves időskálában? És mi a finomabb... A modern tengeri élővilág léptékű mintázata a biohermákon belül és azok körül most, hogy megértjük valódi alakjukat?"
A későbbi kutatások hordalékmag-fejlődés, felszín alatti geofizikai felmérések és autonóm víz alatti járműtechnológia formájában történnének, hogy többet megtudjanak a biohermák fizikai, kémiai és biológiai folyamatairól.
További információ:
www.jcu.edu.au
Link a tanulmányhoz:
http://link.springer.com /article/10.1007%2Fs00338-016-1492-2