A műanyagszemét eljut az Északi-sarkvidékre
October 28, 2015
A Helmholtz Sark- és Tengerkutatási Központ (AWI) Alfred Wegener Intézet kutatói kimutatták, hogy most először került műanyag hulladék az Északi-sark óceánjaiba. Ennek a problémának a mértéke még nem ismert. Ennek ellenére az Északi-sarkvidéken élő állatok számára ez komoly probléma, hiszen a tengeri madarak és a grönlandi cápák gyomrában már megtalálhatóak műanyagmaradékok.
Valóban, az Északi-sarkot már nem kíméli a műanyaghulladék csapása. Ezt bizonyítja az Északi-sarkkörön végzett első hulladékszámlálás, amelyet az AWI és a belga Poláris Ökológiai Laboratórium kutatócsoportja végzett. A vizsgálat eredményeit a Polar Biology online portál
án tették közzé
A szennyezés mértékének mérése érdekében a tudósok 2012 júliusában a Grönland és a Spitzbergák közötti óceánt 5600 km-es együttesen vizsgálták, mind a Polarstern jégtörő fedélzetéről, mind helikopterről. Az AWI biológusa, Dr. Melanie Bergmann, aki a kutatócsoport tagja volt, elmondta, hogy összesen 31 almot észleltek.
Bár ez kevésnek tűnik, megerősíti, hogy a műanyagszemét elérte a Jeges-tengert. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a szemetet a hajó hídjáról (18 méterrel a tengerfelszín felett) és egy helikopterről számolták össze, ez azt jelentené, hogy csak nagy méretű lebegő törmeléket lehetett észlelni. Ezért a 31 darabos szám valószínűleg alulbecsült. Mindenesetre idővel a műanyaghulladék kisebb, akár egy-két centiméteres darabokra is szétesik.
A feltételezések szerint ezek a törmelékek egy új szemétfoltból származhatnak, amely az elmúlt években a Barents-tengerben, Norvégiától és Oroszországtól északra halmozódott fel. Ilyen szemétfoltok akkor keletkeznek, amikor a lebegő műanyag törmelék egyetlen hatalmas halomba koncentrálódik az óceáni áramlatok miatt.
Jelenleg öt szemétfolt ismert világszerte, és a hatodik folt a Barents-tengerben jelenleg a kialakulásának korai szakaszában van. Bergmann úgy véli, hogy ezt a hatodik foltot Észak-Európa sűrűn lakott tengerparti régióiból származó hulladék táplálja. "Elképzelhető, hogy az alom egy része még messzebbre sodródik északra és északnyugatra, és eléri a Fram-szorost.
Az AWI biológusai hozzátették, hogy egy másik ok lehet az északi-sarkvidéki tengeri jég visszavonulása, aminek következtében több vonóhálós halászhajó indul északabbra a tőkehal üldözésére. Ez később oda vezet, hogy a hajókról származó szemét – akár szándékosan, akár véletlenül – a tengerbe kerül.
Egy korábbi tanulmányában Bergmann az északi-sarkvidéki tengerfenéken lévő műanyagról, üvegről és egyéb szemétről készült fényképeket vizsgált. Ő és csapata megjegyezte, hogy még a tenger mélyén is nőtt a hulladék mennyisége az elmúlt években; Jelenleg a Fram-szoros tengerfenékén a hulladéksűrűség 10-100-szor nagyobb, mint a felszínen.
A kutatók átlagosan 2,2-18,4 "szemetet" találnak minden 1 km-es hosszon a vizsgált útvonalon. Azt mondta, hogy ez azt jelzi, hogy a felszínen lévő hulladék végül az óceán fenekére süllyed, amely a mélytengerek tárolójaként működik.
A vízfelszínen lebegő prédával táplálkozó tengeri madarak számára a műanyaghulladék problémája különösen komoly probléma. Ez különösen igaz a fulmarokra, amelyek életüket a tengeren töltik. A svalbardi Isfjorden legújabb tanulmányai kimutatták, hogy a vizsgált fulmarok 88 százaléka nyelte le a műanyaghulladékot. Még a grönlandi cápák sem mentesek ettől a problémától, mivel az elfogottak nyolc százalékának gyomrában műanyaghulladék található.