Keménykorall vs. lágykorall: Mi a különbség?
scuba divingcoral reefsenvironmentmarine lifeconservation
15 views - 15 viewers (visible to dev)

unsplash
A korallok olyan dolgok, amiket minden búvár szeret látni a víz alatt. A korallzátonyok a szivárvány minden színét mutatják, és számos kedvenc óceáni állatunk itt él. Megvizsgáljuk a kemény- és lágykorallok közötti különbségeket, amelyek ezeket a hihetetlenül biodiverz ökoszisztémákat alkotják, és megtanuljuk, hogyan ismerheted fel őket a vízben.
Mi a korall?
A korallok élőlények, amelyek a világ számos részén megtalálhatók, de általában a Föld egyenlítője körüli melegebb vizekhez kapcsolódnak. Több mint 6000 korallfaj található a világ óceánjaiban, és ezek formái, színei és szerkezetei rendkívül változatosak.
A korallok nagymértékben függenek egy komplex szimbiotikus (kölcsönösen előnyös) kapcsolattól a szöveteikben élő fotoszintetikus algákkal. Ezek az algák eltávolítják a légzés salakanyagait a korallpolipból, és fotoszintézis útján cukrok előállítására használják fel. A korallok a szükséges tápanyagok több mint 90%-át ebből a hihetetlen kapcsolatból nyerhetik. Ez azt is mutatja, hogy a legtöbb korall miért található a trópusokon, ahol a vizek általában tiszták, melegek, és egész évben megbízható napfény éri őket.
A korallok lassan nőnek, a leggyorsabb fajok mindössze 8-15 mm-t érnek el évente. Egy egészséges zátony több ezer éves, és több réteg korallvázzal borított. Az Ausztrália keleti partján található 2300 km / 1430 mérföld hosszú Nagy-korallzátony az egyetlen élőlények által létrehozott képződmény, amely az űrből is látható! A világ egyik természeti csodájának is tartják.
Megállapították, hogy a korallzátonyokra életciklusuk során a halfajok közel negyede támaszkodik, ami a korallzátonyokat nemcsak a halak számára fontossá teszi, hanem a több százmillió ember számára is, akik az óceánból szerzik táplálékukat. Kereskedelmi szempontból fontos fajok, mint például a tengeri keszeg , a sügér és a tonhal, világszerte megtalálhatók a korallzátonyok körül. Az egészséges zátonyokkal rendelkező országok turisztikai haszna is hatalmas, a Nagy-korallzátony évente több mint 5,5 milliárd dollárt hoz az ausztrál gazdaságnak.
Készen állsz a tudományra? Következőként a keménykorallok és a lágykorallok közötti különbségeket fogjuk megvizsgálni.
Kemény korallok
A keménykorallok szilárd kalcium-karbonát vázat hoznak létre a tövüknél, hogy rögzítsék magukat a zátonyhoz, majd teljesen megmerevednek. Ezek a szilárd aragonit vázak alkotják azt a számtalan formát és struktúrát, amelyeket mindannyian szeretünk látni a víz alatt.
Az olyan nemzetségek, mint az Acropora, szemet gyönyörködtető fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, és jellemzően ág vagy asztal alakot alkotnak. A Karib-térségben a Mussidae családba tartozó fajok gyönyörű, örvénylő mintázatokat mutatnak, és ha megnéz egy képet, megérti, miért kapták az „agykorallok” becenevet. Egyes fajok kevésbé lenyűgöző formákat alkotnak, de rendkívül fontosak a zátony szerkezetének kialakításában. A Porites nemzetség arról híres, hogy hatalmas gomba alakú korallbombákat hoz létre, amelyeket élvezetes látni egy merülés során. Legyen szó elágazó alakú, asztal alakú vagy hatalmas korallfejről barlangokkal és kiugrókkal, a keménykorallok a korallvilág igazi építői, létfontosságú élőhelyet teremtve minden korosztályú és fajú hal számára.
Legközelebb, amikor merülsz, kukucskálj be az elágazó korallok által létrehozott összes zugba és repedésbe, és próbálj meg kiszúrni egy dámhalat és egy pillangóhalat , amelyek gyakran megbújnak bennük. A nagyobb korallfejek néha sügéreknek, csattogóhalaknak, édesszájú halaknak és árnyékkedvelő fajoknak, mint például a katonahal és a mókushal, adnak otthont. Ha nagyon szerencséd van, akár teknősöket , cápákat és rengeteg gerinctelen állatot is láthatsz, mint például homárokat, rákokat és polipokat, amelyek szintén a keménykorallok által alkotott zátonyon élnek.
A keménykorallok jellemzően 40 méternél/130 lábnál sekélyebb vizekben találhatók, de egyes fajok mélyebben is képesek túlélni. A rendelkezésre álló fény csökkenése korlátozó tényező a keménykorallok mély növekedésében. Egyes korallok olyan sekély zátonylaposokon élnek, hogy dagálykor ki vannak téve a víznek, így nemcsak a vízen kívül vannak, hanem a trópusi nap teljes erejének is ki vannak téve. Erre túlzott nyálkatermeléssel reagálnak, ami nemcsak a kiszáradásukat akadályozza meg, hanem egyfajta fényvédőként is működik, hogy megvédje őket a túlzott UV-károsodástól. Elég okos, ugye?
Lágy korallok
A lágykorallokat a keménykoralloktól megjelenésük és a vízben való mozgásuk alapján lehet megkülönböztetni. Formáik és alakjaik is rendkívül változatosak lehetnek, a tésztaszerű/húsos formáktól a finom legyező alakúakig és ostor alakúakig.
Néhány faj sokkal jobban tűri a mélységet, mint keményebb rokonaik; nagy, nyolc csápos polipjaik falánk módon táplálkoznak a mélyvízi áramlatokban. A lágykorallok nagyobb számban vannak jelen a mérsékelt égövi vagy akár a sarki vizekben, mivel táplálékuk nagy részének előállításához nem annyira az algákra támaszkodnak.
A Karib-tengeren a legyezőkorallok a leggyakoribb lágykorall-típus, és a sekély vízben hatalmas, színes mezőket alkothatnak, amelyek finoman ringatóznak a hullámzásban. Ebben a régióban találhatók a gorgóni tengeri ostorok is, amelyek ceruzavékonyak, körülbelül 5-6 méter hosszan nyúlnak ki a falból, és gyönyörű spirális alakjuk van. A gorgóniak ritka csemegét jelentenek a mélybúvárok számára, hogy képet kapjanak róluk. Hatalmas gorgóni legyezők a világ trópusi régióiban találhatók, jellemzően mély szakadékokon, ahol a zátony legkitettebb pontjához rögzítik magukat. Ez azért van, hogy a lehető legtöbb planktonikus táplálékot tudják elkapni az áthaladó áramlatban. A Dendronephthya fajok a búvárok másik nagy kedvencei, a Vörös-tengertől egészen az Indiai- és a Csendes- óceánig megtalálhatók. Húsos, világosabb törzsük van, amelyet élénk színű polipok borítanak. Menedéket jelenthetnek a keresett makroélelmiszerek, például a törpe csikóhal számára.
Bizonyos gorgonia fajokról kimutatták, hogy olyan vegyi anyagokat (diterpéneket) termelnek, amelyek ismert antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezeket a vegyi anyagokat az emberi gyógyászatban való felhasználásuk potenciális céljaira kutatják, és megfigyelték, hogy a palackorrú delfinek gyakran közvetlenül ezeken a gorgonia legyezőkön úsznak át, hogy ezt a hatást kihasználják a bőrükön vagy horzsolásaikon.
Túl késő már segíteni a világ haldokló koralljain? Íme , mit gondolunk.
Miért fontos gondoskodni a korallzátonyokról?
A korallzátonyokat fenyegeti a tengerfelszín hőmérsékletének emelkedése, az óceánok savasodása, valamint a növekvő emberi nyomás, például a turizmus és a halászat. A korallzátonyok a biológiai sokféleség és az általuk támogatott fajok száma tekintetében az esőerdők után a második helyen állnak. Emellett a bolygó legszebb ökoszisztémái közé tartoznak, ezért védelmük rendkívül fontos a jövő generációi számára is.
Merülés közben elengedhetetlen a kiváló felhajtóerő fenntartása, és a kényes korallokkal való érintkezés elkerülése. További búvárképzésre való jelentkezés, például az SSI Perfect Buoyancy tanfolyamra, és az idő megfontolása a megfelelő súlyozással egyszerű és hatékony módja annak, hogy ne sértsük meg véletlenül a zátonyt, amelyet valószínűleg ilyen messzire utaztunk megnézni! A zátonyon se álljunk, ez megakadályozza a korallok károsodását, és a zátonyon keletkező vágásokat is, amelyek könnyen elfertőződhetnek.
Egy másik dolog, amit tehetsz a korallzátonyok megmentéséért, az, hogy zátonybiztos fényvédőt használsz, amikor az óceánban vagy.
A zátonyok nagyon jól reagálnak az olyan természetvédelmi intézkedésekre, mint a pusztító halászati gyakorlatok (dinamitos halászat) betiltása és a gyorsabban növő fajok, például az Acropora kitelepítése. A korallok kitelepítése nagyon hatékonynak bizonyult a zátonyok regenerációjának beindításában világszerte. Mivel egyre több ehhez hasonló projekt valósul meg világszerte, remény van egy egészséges korallokkal rendelkező jövőre.
Mutass hát némi korallszemléletet, és segíts a korallok virágzásában!