Hogyan befolyásolja a tengervíz sűrűsége a hidegvízi korallzátonyokat Európában?

May 25, 2016 A paleoceanográfusok által összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy az Európa partjainál élő hidegvízi koralloknak meghatározott sűrűségű tengervízre van szükségük a virágzáshoz. A nagy karbonáthalmokat alkotó korallzátonyok növekedését azonban közvetlenül mérsékelték az elmúlt 2,5 millió év során lezajlott természetes éghajlati változások. Hatalmas korallzátonyok találhatók Észak-Norvégiától Mauritánián át Európa és Észak-Afrika partjaiig. A trópusi korallokkal ellentétben (amelyek több méterrel a vízfelszín alatt nőnek) ezek a hidegvízi korallzátonyok főként 200-1000 méteres mélységben virágoznak. Egyes régiókban akár 300 méteres karbonáthalmokhoz is vezettek, amelyek több millió év alatt épültek fel. Évekkel ezelőtt még nem tudtuk, hogy egy ilyen hidegvízi koralltelep milyen környezeti feltételeknek kedvezett. A GEOMAR Helmholtz Óceánkutató Központ paleoceanográfusai által összegyűjtött új adatokból azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a korallzátonyok előnyben részesítik a meghatározott sűrűségű tengervizet. Ugyanez a kutatócsoport rekonstruálta a tengervíz sűrűségének ingadozásait az elmúlt 2,5 millió év során, és összehasonlította a karbonáthalmok fejlődésével. Ezzel kimutatták, hogy a hidegvízi korallok a környező tengervíztől függenek, amelynek sűrűsége azonos. Ennek a zónának a mélysége a természetes éghajlati viszonyoktól függ, és ez közvetlenül hat az Atlanti-óceán északi részén található korallzátonyokra – mondta Dr. Andres Rüggeberg, a tanulmány szerzője. A vizsgálathoz a Porcupine Seabight karbonátdombjaiból származó magokat használtak. Ez egy széles kontinentális medence Írország nyugati partjainál, mélysége 400-3000 méter. A magokból 2005-ben vettek mintát a JOIDES RESOLUTION amerikai hajóról. A GEOMAR-on a karbonáthalmok korát izotóp-analízissel határozták meg, valamint a tengervíz sűrűségének rekonstrukcióját az elmúlt 2,7 millió év során. A kutatók ezután szinkronizálták a karbonáthalmok fejlődését az adott sűrűségű réteg megfelelő mélységével. A tanulmány társszerzője, Dr. Sascha Flögel, a GEOMAR munkatársa megfigyelte, hogy a karbonátos halmok tetején lévő korallok virágoztak, és a halmok magasabbra nőttek. Ha azonban a korallok lejjebb helyezkedtek el a halomban, akkor lassan vagy egyáltalán nem növekedtek. Dr. Rüggeberg elmondta, hogy a kutatás eredményei lehetővé tették számukra, hogy jobban nyomon kövessék a régió különböző óceáni áramlatainak és vízállásainak történetét. Dr. Flögel hozzátette, hogy a tanulmány kimutatta, hogy a korallzátonyok érzékenyek a környezeti változásokra. Mivel a víz hőmérséklete hatással volt a víz sűrűségére, a tengervíz hőmérsékletének emelkedése jelentősen befolyásolhatja a korallok növekedését. Forrás:  www.geomar.de