Hogyan menthetik meg a bálnák a jegesmedvéket

February 15, 2017 A bálnák védelme a globális éghajlat védelmét jelenti Ők annak a veszélynek a szimbólumai, amelyet az éghajlatváltozás jelent bolygónkra: az éhező jegesmedvék a túlélésért küzdenek az egyre fogyatkozó jégtáblákon. A globális hőmérséklet emelkedése megfosztotta őket otthonaiktól. Ugyanakkor fenyegetést jelent az emberiség jövőjére nézve. A Világgazdasági Fórum szerint az éghajlatváltozás megelőzésére irányuló intézkedések hiánya jelenti a legnagyobb globális kockázatot a mai világban. A jegesmedvék most egy váratlan forrástól kaphatnak segítő kezet: a bálnáktól. Míg az olyan nemzetközi megállapodások, mint a Kiotói Jegyzőkönyv és a Párizsi Egyezmény a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentését írják elő, a bálnák jelentős környezeti szerepét az éghajlatváltozás mérséklésében teljesen figyelmen kívül hagyták. A nemzetközi bálna- és delfinvédő szervezet (WDC) ezen kíván változtatni a "Der Grüne Wal" (szó szerint: "A zöld bálna") kampányával. Számos tudományos tanulmány kimutatta, hogy az egészséges bálnapopulációkat érinti az éghajlatváltozás. Ezeknek az "ökoszisztéma-mérnököknek" a hiánya azonban elképzelhetetlen következményekkel járna bolygónkra nézve. A fitoplankton (mikroszkópos tengeri növények, amelyek az óceán felső rétegeiben lebegnek) fotoszintézis révén alakítják át a napfényt energiává és oxigénné. Ők termelik a légkörünk oxigénjének legalább felét. Ugyanakkor ezek képezik a tengeri táplálékhálók alapját. Táplálékul szolgálnak a zooplankton számára, amelyet viszont a halak és a tengeri állatok, például a bálnák fogyasztanak. A bálnák ürüléke pedig megtermékenyíti a fitoplanktont vassal, nitrogénnel és más tápanyagokkal, ezzel lezárva a "ciklust". Így több bálna több planktont és több halat jelent az óceánban. Ráadásul a fotoplankton nemcsak oxigént termel, hanem szén-dioxidot is elnyel a légkörből. A fitoplanktonhoz hasonlóan a bálnák teste is lesüllyed a tengerfenékre, miután meghalt, és megköti a testükben az életük során elfogyasztott szenet. "Csak a 20. században mintegy hárommillió bálna pusztult el az ipari bálnavadászat következtében. A bálnaállomány fokozatos helyreállítása évente körülbelül 200 000 tonna szén eltávolítását jelentené, ami 110 000 hektár erdő szén-tárolásának felel meg ,” – mondta németül Astrid Fuchs, a WDC programigazgatója. "Az 1986-os nemzetközi bálnavadászati ​​tilalom után néhány populáció lassan helyreállt. Azonban nem csak biztosítsa, hogy a népesség folyamatosan növekedjen, de hosszú távon is stabil maradjon. A bálnák kikerülhetnek az ökológiai egyenletből, ha bálnavadászat, hajóütközések vagy halászhálók járulékos fogásaivá válnak. A „The Green Whale” célja, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a a hatékony és holisztikus bálnavédelem óriási fontosságára” – folytatta. Ezért a bálnapopulációk helyreállításának és megőrzésének az éghajlatváltozás elleni küzdelem globális stratégiájának létfontosságú részét kell képeznie. További információért lásd itt