A tengeri jég olvadása a sarki tőkehal fiatalkori éhezését okozhatja

March 17, 2017 A biológusok igazolják, hogy a sarki tőkehal erősen függ a jégalgától A szerény sarki tőkehal szerves szerepet játszik a sarkvidéki táplálékhálózatban. Kétlábú rákfélékkel (Apherusa glacialis) táplálkoznak; viszont bálnák, fókák és tengeri madarak táplálkoznak rajtuk. A Progress in Oceanography folyóiratban nemrég publikált új tanulmány azonban igazolta, hogy ha a helyzet nem javul, a sarki tőkehal hamarosan eltűnhet a táplálékhálózatból – köszönhetően a jégalgák elfogyásának a visszahúzódó tengeri jég miatt. A fiatal, egy-két éves sarki tőkehal számára az Északi-sark egy óvoda, ahol a jég alatti repedésekben és résekben élnek. A jéggel együtt sodródnak, kétlábú rákféléket zsákmányolnak, amelyek viszont jégalgákkal táplálkoznak. Ez a közvetett kapcsolat a sarki tőkehal és a jégalgák között hatással van a halak hosszú távú túlélésére. Erre a következtetésre jutott az Alfred Wegener Intézet (AWI), Helmholtz Sark- és Tengerkutatási Központ nemzetközi kutatócsoportja. "Általánosságban elmondható, hogy eredményeink azt mutatják, hogy a sarki tőkehal nagymértékben függ a jégalgától" - mondta Doreen Kohlbach, az első szerző és az AWI biológusa. "Ez azt jelenti, hogy a sarkvidéki tengeri jég gyors visszahúzódása különösen komoly veszélyt jelent a sarki tőkehal számára. Amikor a jég visszavonul, magával viszi az étrendjük alapját is. Tekintettel a sarki tőkehal kulcsszerepére, ez a teljes táplálékban is változásokat idézhet elő web." A tanulmányhoz a csapat több hétig tartó expedíciót végzett a Jeges-tengerre a Polarstern kutatóhajó fedélzetén. Grönland, Spitzbergák és Oroszország között egy speciálisan kialakított jég alatti hálót vonszoltak a hajó mellé, majd elemezték a kifogott halak gyomortartalmát. A gyomortartalom kimutatta, hogy a kétlábú rákfélék adták a sarki tőkehal étrendjének nagy részét. A kétlábú rákfélék viszont a tengeri jégen vagy az alatt nőtt kovamoszatokkal táplálkoznak. Ezt követően a tudósok megerősítették a jégalgából származó szén jelenlétét a halakban a zsírsav-mintázatok és a stabil izotópok összetételének elemzésével a hal izomzatában és más szöveteiben. (Néhány zsírsav változatlan formában továbbadódik az algákból az azokat fogyasztó állatoknak.) "Amikor megtaláljuk a jégalgából származó zsírsavakat egy hal húsában vagy szöveteiben, azt jelzi, hogy a hal vagy zsákmánya valószínűleg az algákkal táplálkozott" - mondta Kohlbach. Ezt követően izotóp-analízist alkalmaztak a jégalgák széntartalmának százalékos arányának meghatározására a halak étrendjében. "Az elemzés azt mutatja, hogy a kovaföld a sarki tőkehal legfontosabb szénforrása" - mondta Kohlbach. Valójában az eredmények azt mutatják, hogy a fiatal sarki tőkehal széntartalmának 50-90 százaléka jégalgából származik. "Annak ellenére, hogy a vizsgálat kezdetétől azt feltételeztük, hogy kapcsolat van a jégalgák és a sarki tőkehal között, ezek a magas értékek megleptek minket." A kutatók tavaly már megerősítették a jégalgák fontosságát a főként mélyebb vizekben előforduló állatfajok táplálékforrásaként ( szintén lásd itt). Ez a legújabb tanulmány most azt bizonyítja, hogy ez a függőség az élelmiszerlánc következő láncszemére is vonatkozik. Mindkét tanulmány értékes adatokkal szolgált, amelyek felhasználhatók ökoszisztéma-modellekben, amelyek elengedhetetlenek annak előrejelzéséhez, hogy a visszahúzódó tengeri jég milyen hatással lesz a sarkvidéki ökoszisztémára. További információért lásd itt A tanulmány linkje