A tudósok új víz alatti vulkánt fedeznek fel merülőhajóban

Egy kutatócsoport nemrégiben indult expedícióra El Hierro partjainál, hogy megvizsgáljon egy új tengeralattjáró vulkánt. A Las Palmas de Gran Canaria Egyetem (ULPGC), a Spanyol Oceanográfiai Intézet (IEO, Centro Oceanográfico de Canarias) és a GEOMAR Helmholtz tudósai A Kiel Óceánkutatási Központ a víz alá merészkedett a „JAGO” merülőhajóval, hogy megfigyeléseket végezzen, és első kézből mintákat gyűjtsön. Ugyanakkor megvizsgáltak egy másodlagos krátert is, amely még mindig 100 négyzetméteres területen bocsát ki forró vizet. El Hierro szigete a Kanári-szigetek szigetvilágának legújabb és geológiailag legaktívabb szigete. 500 évig csendben maradt, mígnem egy új vulkán bukkant fel a tengeren, La Restinga tengerparti város közelében. A város biztonságával kapcsolatos aggodalmak kiterjedt kutatásokhoz vezettek az ügyben. A tudósok azonban csak most, több mint négy évvel később tudták elvégezni az új vulkán helyszíni vizsgálatát. A POSEIDON német kutatóhajó fedélzetén különböző szervezetek tudósaiból álló csapat tartózkodott a helyszínen február 7. és 15. között. A JAGO merülőeszköz segítségével dokumentálták a helyszínt és a folyamatban lévő hidrotermikus tevékenységet, valamint mintákat gyűjtöttek gázokból, folyadékokból és más vulkáni és hidrotermikus anyagokból. "A VOLCANO projekt a 2011. októberi kitörés óta figyelemmel kíséri El Hierro vulkáni zavargását. A közelmúltbeli expedíción azonban kihasználtuk az egyedülálló lehetőséget, hogy felmérjük a tengerfenéken folyó tevékenységet a merülő JAGO," mondta Juana Magdalena Santana Casiano professzor, az ULPGC Oceanografía y Cambio Global kémiai oceanográfusa. Tanulmányozta az általa okozott fizikai-kémiai zavarokat a tengeralattjáró vulkán, amely jelentős változásokat okozott a helyi planktonközösségek összetételében. "Eredményeink rávilágítanak ennek a gáztalanítási szakasznak, mint természetes ökoszisztéma léptékű kísérletnek a lehetséges szerepére a globális változási stresszorok tengeri környezetre gyakorolt ​​hatásainak tanulmányozására," tette hozzá. 2014-ben a távvezérelt jármű (ROV) Liropus 2000 dokumentálta a vas-oxid kéregek, bakteriális szőnyegek és alacsony hőmérsékletű szellőzőnyílások kiterjedt lerakódásait a vulkán csúcsa közelében. A következő évben a gáz és az erősen savas víz csóva a csúcs délkeleti részére tolódott, és most a vulkán felső szárnyának mélyedésére összpontosított. A kráterben lévő friss vulkáni üveg mintája – amelyet a JAGO vett – azt jelzi, hogy ez a vulkán legújabb eleme. JAGO merüléseik során Prof Casiano és Dr. Fraile Nuez megfigyelte, hogy ebben a másodlagos kráterben nagyon friss hamu és vasoxiddal bevont skorium található. A kráter aljáról 39 Celsius-fokos víz szabadult ki, több 100 négyzetméteres területen. A kisebb, öt centiméter magas kéményeknél koncentráltabb volt a kisülés. A szellőzőnyílások körül minden felületen vékony baktériumréteg volt. A felett A kráterben a vizet egy tejfehér csóva homályosította el, amely valószínűleg a kéményekből származó amorf szilícium-dioxid lebegő részecskéit tartalmazza. Amióta a vulkán három éve megkezdte új gáztalanítási szakaszát, a tudósok jelentős fizikai-kémiai anomáliákat észleltek a vízoszlopban. "A JAGO lehetővé tette számunkra, hogy megerősítsük első megállapításainkat, és tanúi legyünk annak a folyamatnak, amely ezeket létrehozta szabálytalanságokat saját szemünkkel. Még ennél is fontosabb, hogy meg tudtuk mérni az eredetüket." mondta Dr. Nuez. Az anomáliák okai azonban még mindig ismeretlenek. A begyűjtött víz-, gáz- és kőzetmintákat jelenleg a résztvevő intézmények házi laboratóriumaiban vizsgálják. Minden intézmény szorosan együttműködik, hogy többet megtudjon a tengerfenéken zajló folyamatokról. "Az új eredmények azt mutatják, hogy a 2011-es válság óta a vulkán meleg vízben fürdik, miközben a szubvulkáni magma lehűl. Ezért fontos a vulkán megfigyelésének folytatása a vulkán hatásának felmérése érdekében. a folyamatban lévő tevékenységet," mondta Mark Hannington professzor, a GEOMAR tengergeológusa és az expedíció vezető tudósa. Információ: www.geomar.de