A mélytengeri bányászat súlyos következményekkel jár a tengeri ökoszisztémára

A tengeri környezet védelméhez szükséges konkrét intézkedések

A fokozódó globalizáció és a csúcstechnológiás anyagok szélesebb körű használata megnövelte a ritka fémek iránti keresletet. Így egyre fontosabbá válik a mélytengeri érclelőhelyek felkutatása. Ennek eredményeként az elmúlt öt évben megháromszorozódott a Nemzetközi Tengerfenék Hatósághoz (ISA) benyújtott kutatási engedélykérelmek száma.

Milyen környezeti kockázatokkal járna a fémes nyersanyagok mélytengeri bányászata, és hogyan a bányászatot a lehető legkörnyezetbarátabbá kell tenni? Ezeket a kérdéseket tizenegy európai ország kutatói vitatták meg a „MiningImpact” projekt keretében. Eredményeiket és értékeléseiket a Science nemzetközi folyóirat egyik cikkében tették közzé.

A mélytenger még mindig tartogat meglepetéseket a tudomány számára. Így mostanáig az a közkeletű felfogás, hogy a Csendes-óceán középső részének nagy mélytengeri medrei nagyon egységesek és ritkán lakottak. Ez tévedés, ahogy a MiningImpact projekt kutatói felfedezték: A mélytengeri medrek ökológiai sokfélesége óriási, különösen azokon a területeken, ahol sok mangáncsomó hever az óceán fenekén.

A mangán csomók nem csak abból állnak, mangánból, de a vason kívül vannak olyan áhított fémek, mint a réz, a kobalt vagy a nikkel. A mangángócok körül nagyon különleges és sérülékeny ökoszisztéma van, amely nagymértékben elpusztulna, ha a területet bányásznák. Nagyon különböző a gumókon megragadt, de mozgékony organizmusokból is áll. Az ökoszisztéma regenerációja évtizedekig, több száz évig tartana. A tengeri ökoszisztémák és biodiverzitásuk védelme érdekében elengedhetetlenek az óvintézkedések a tudósok szerint.

A jövőbeni bányaterületeken a környezeti viszonyokhoz és fajtársulásokhoz hasonló védett övezetek kialakítását javasolják. Ezenkívül további védett területekre van szükség az engedélyes területeken belül. A szerzők szerint a mélytengeri bányászat nyomon követésére szolgáló technológiák már léteznek, de ennek megfelelő tudástranszferre az ipar és a tudomány között, valamint a kutatási eljárások szabványosítására van szükség.

Az intézkedésekkel a különösen a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság (ISA) számára. Kezeli a tengerfenék erőforrásait az egyes államok kizárólagos gazdasági övezetein (200 tengeri mérföld) kívüli nemzetközi vizeken. A megállapodás arra is kötelezi az ISA-t, hogy biztosítsa a tengeri környezet hatékony védelmét a tengeri bányászat lehetséges következményeitől. Az ISA még nem fogadta el a mélytengeri környezet védelmét és megőrzését célzó konkrét környezetvédelmi előírásokat, beleértve azok biológiai sokféleségét és ökológiai integritását. A tanulmány készítői azonban bizakodóak a tekintetben, hogy eredményeiket kiegészítik az ügynökség jelenlegi munkájával.