Az atlanti ölőhal képes alkalmazkodni a magas szintű szennyezéshez

Az Atlanti-óceán vadon élő ölőhal-populációiról megállapították, hogy a Egy új jelentés szerint képes alkalmazkodni a mérgező szennyezéshez a Science folyóiratban jelent meg

Több intézmény kutatóiból álló együttműködő csapat felfedezte, hogy ennek a halnak néhány populációja a városi torkolatokban él akár 8000-szer jobban ellenállnak a rendkívül mérgező anyagoknak, mint mások ipari szennyező anyagok, mint a dioxinok, nehézfémek és szénhidrogének.

Az adaptáció mögötti mechanizmus azonosítása, négy genomja szennyezéstűrő ölőhal vadon élő populációit hasonlították össze négy nem toleráns populáció.

A tulajdonságért felelős gének a következők voltak kimutatták, hogy részt vesznek az aril szénhidrogén receptorban (AHR) jelátviteli útvonal, amely kombinálva a deszenzitizáció megfigyelésével ennek az útnak a toleráns populációiban való megismerésére vezették a kutatókat arra a következtetésre jutottak, hogy az AHR útvonal a természetes szelekció kulcsfontosságú célpontja volt.

A Birminghami Egyetem sajtóközleménye szerint: "A csapat azt is kimutatta, hogy a potenciálisan negatív hatások az AHR-útvonal deszenzitizációja javult kompenzációs alkalmazkodás a sejtciklus szabályozása és az immunrendszer szempontjából rendszer funkció. Ez a szennyező anyagok sokféleségével kombinálva torkolatokban jelen van, viszonylag összetett adaptív genotípust eredményez vadon élő populációkban a laboratóriumi modellekhez képest."

John Colbourne professzor, az Egyetem környezetvédelmi tanszéke A genomika felügyelte a genomok szekvenálását. Azt mondta, hogy a jelentés rávilágított a halak folyamatainak összetettségére alkalmazkodás, mondván, hogy az atlanti vágóhal jó helyzetben van nagy populációméretük miatt ki kell alakítani a szükséges adaptációkat és viszonylag magas szintű DNS-diverzitás populációikban. Hozzátette: "Ez azt is bemutatja, hogy a populációk DNS-e hogyan különbözik egymástól szennyező anyagokkal szembeni érzékenységükben felfedhetik a „jeleket”. vegyi anyagok káros hatásai a környezetben."

Eredményeik ellenére a kutatócsoport óva int attól, hogy ezeket használják felfedezés a természeti környezet szennyezésének igazolására. Vezető szerző Andrew Whitehead, a Kaliforniai Egyetem docense Davis Környezeti Toxikológiai Osztálya azt mondta: "Sajnos A legtöbb faj, amelyet megőrizünk, valószínűleg nem tud alkalmazkodni ezekhez gyors változások, mert nem rendelkeznek a magas genetikai szinttel variáció, amely lehetővé teszi számukra a gyors fejlődést."

További információ: A gyorsan ismétlődő genomi táj evolúciós alkalmazkodás a vadon élő halak mérgező szennyezéséhez