Szökőárveszély az Etnánál? A tudósok geodéziai hálózatot telepítenek Európa legnagyobb vulkánjának lábánál

A műholdak által végzett mérések azt mutatják, hogy az Etna keleti szárnya lassan a Jón-tengerbe csúszik. Ezek a mérések azonban csak a vulkán vízfelszín feletti részét veszik figyelembe, mivel a műholdjelek nem tudnak áthatolni a vízen, és nem tudják mérni a talaj víz alatti mozgását és deformációit. Ezért a kieli tudósok múlt csütörtökön a Poszeidon kutatóhajón útnak indultak, hogy új felmérési hálózatot hozzanak létre a szicíliai partok közelében, hogy méréseket végezzenek a vulkán elsüllyedt részén. Az ezredforduló eleje óta hét kitöréssel a szicíliai Etna Európa legaktívabb vulkánja. A lávafolyások többször is tönkretették a házakat, utakat és a környék egyéb infrastruktúráját. Az Etna lábánál fekvő Catania város Dél-Olaszország fontos ipari központja, mintegy egymillió lakosával. Nem meglepő, hogy az ottani tudósok és hatóságok nagyon szorosan figyelemmel kísérik a vulkán állapotát. Vannak olyan állomások, amelyek műholdas adatokat használnak a hegy mozgásának pontos észlelésére. Most pedig a GEOMAR tudósai segítségével kibővítjük a megfigyelést. A Poseidon fedélzetén olyan megfigyelőrendszerek vannak, amelyek hasonlóak a tengerfenékbe telepített földrengésveszélyes régiókban, például Isztambulban és Chile északi részén. Dr. Morelia Urlaub projektmenedzser (a GEOMAR Helmholtz Center for Ocean Research Kiel-től) elmagyarázta, hogy rendszereik hangalapú változatot használtak, amely új utakat nyit meg az óceánok természeti veszélyeinek kutatásában. Az expedíció során a kutatók hat geodéziai állomást telepítenek 700 méteres mélységben a víz felszíne alatt Szicília keleti partjainál. A geodéziai állomások hang segítségével a centiméter töredékéig mérnék a távolságot egymástól. Három földi dőlésmérő és hat klasszikus óceánfenék szeizmométer, amelyek a legkisebb föld alatti rezgéseket is képesek érzékelni, egészíti ki a felügyeleti hálózatot. A vulkán oldalainak enyhe mozgása a közelgő kitörést jelezheti, a víz alatti földcsuszamlások pedig szökőárt válthatnak ki. Ez veszélyt jelentene az egész régióra, különösen a Földközi-tenger sűrűn lakott partvidékein, ahol turisták milliói gyűlnek össze a nyári hónapokban. "A Földközi-tengeren szökőár ötlete nem légből kapott. Egy földrengés a Messinai-szorosban 1908-ban cunamit váltott ki, amely körülbelül kétezer ember halálát okozta" - mondta Krastel professzor németül. A tengeri geodézia, a Föld víz alatti hangalapú felmérése még nagyon új módszer a természeti veszélyek kutatásában. Mindazonáltal Dr. Urlaub reményét fejezte ki, hogy az Etna mozgásával kapcsolatos ismeretei később bővülhetnek.