Az emelkedő vízhőmérséklet és az óceánok savasodása hatással van a plankton élőlényekre

August 14, 2016 A tudósok most először bizonyították, hogy az óceánok savasodása és a tengerek hőmérsékletének emelkedése kedvezőtlenül befolyásolja a természetes planktonközösségben élő copepodák zsírsavösszetételét. Ennek eredményeként előfordulhat, hogy az óceánokban élő halak csak gyengébb minőségű táplálékot találnak. Ez volt a GEOMAR Helmholtz Center for Ocean Research Kiel kutatói által végzett kísérlet eredménye, amelyet a PLOS ONE szaklap legutóbbi számában tettek közzé. Az óceán elsavasodása, a hőmérséklet emelkedése, az eutrofizáció és az oxigénhiány: A tengeri állatoknak és növényeknek számos környezeti tényezővel kell megküzdeniük. Hogyan fognak reagálni és megbirkózni, ha a globális éghajlatváltozás megváltoztatja életkörülményeiket? A kutatók erre a kérdésre laboratóriumi és terepi kísérletekkel, modellezéssel és olyan élőhelyek megfigyelésével tanulják meg a választ, amelyek természetes körülmények között élnek szélsőséges körülmények között. A GEOMAR tudósai beltéri mezokozmoszokat használtak annak kiderítésére, hogyan fognak fejlődni az óceánok a jövőben. 2012 őszén tizenkét, 1400 literes mezokozmoszba helyezték a Kiel-fjordból származó copepodákat, két különböző hőmérsékletnek és két különböző szén-dioxid-koncentrációnak téve ki őket. Egy hónap elteltével megvizsgálták a copepodok különböző fejlődési stádiumainak mennyiségét és méretét, valamint zsírsavtartalmát. Az egy millimétert is elérő copepodok a zooplankton nyolcvan százalékát teszik ki, és fontos táplálékforrást jelentenek a halak és lárváik számára. "Számos kísérlet igazolta, hogy a különböző környezeti tényezők tengeri élőlényekre gyakorolt ​​hatása vagy összeadódik, vagy gyengíti egymást. Mivel az élőlények testfunkcióit a tényezők kombinációja eltérően változtatja meg, nagyon nehéz megbecsülni a végső eredményt" - magyarázta. Dr. Jessica Garzke, a GEOMAR tengerbiológusa és a tanulmány vezető szerzője. "A kopekódák esetében kimutattuk, hogy az emelkedő vízhőmérséklet negatív hatása jelentősebb, mint az óceánok elsavasodása. Az óceánok savasodása mérsékelheti bizonyos reakciókat – például azért, mert a tengervízben oldott további szén-dioxid elősegíti a tengervíz növekedését. a fitoplankton táplálékként szolgál a kopólábúak számára. Végül azonban ezek az előnyök nem elég erősek ahhoz, hogy pozitív hatást érjenek el" - tette hozzá. A tanulmány kimutatta, hogy a zsírsavak összetételét negatívan befolyásolja az óceánok savasodása és a hőmérséklet emelkedése. Ez a későbbiekben az élelmiszerek minőségének csökkenését okozza a táplálékhálózat magasabb szintjein. "Az élelmiszer-hálózatok, amelyeket az élelmiszer minősége befolyásol, nem pedig a készletek tömege, romlanak" - mondta Dr. Garzke. A kutatócsoport abból indul ki, hogy eredményeiket más, a Kieli-fjordhoz hasonló tengerparti régiókban is alkalmazni lehet. Link a tanulmányhoz:  http://journals.plos .org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0155952