A tengeri sokféleség veszélyben

May 15, 2019 A korallzátonyok fele már elveszett – AWI szakértő a tengeri biológiai sokféleség fontosságáról

Az óceánok hasonló jelentéssel bírnak nekünk, embereknek, mint a szárazföldi ökoszisztémáknak. Mivel a víz alatti változások sokkal kevésbé láthatóak, mint a szárazföldön, a Biodiverzitás Világtanácsának (IPBES) 2019. május 16-án közzétett előrehaladási jelentésében még fontosabb volt, hogy az óceánokat is egyformán figyelembe vegyék.

Megjegyzést írt: Julian Gutt, a jelentés egyik vezető szerzője és az Alfred Wegener Intézet tengerbiológusa, Helmholtz Sark- és Tengerkutatási Központ (AWI):

Az óceánok a Föld felszínének 71 százalékát borítják; ökoszisztémáik életformáit tekintve körülbelül ugyanolyan változatosak, mint a szárazföldön, és sok ember számára ugyanolyan fontosak. Pontosan azért, mert magam tudományosan képalkotó módszerekkel, víz alatti fotózással és videózással foglalkozom, mindig lenyűgöz a formák és az óceánok életének változatossága. Első Globális Értékelő Jelentésében a Biodiverzitás Világtanácsa (IPBES) azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy miként áll a földi élet sokfélesége, és hogyan kezeljük azt. Hiszen mindannyian függünk a növények és állatok teljesítményétől – legyen szó élelmiszerről, nyersanyagról, klímaváltozásról vagy gyógyszerről –, és szükségünk van mikroorganizmusokra a tápanyag-újrahasznosítás és az egészség érdekében. Az óceánok döntő szerepet játszanak. Egymilliárd ember él főleg halakon és más tengeri ételeken, és az óceán fedezi globális fehérjeszükségletünk több mint 20 százalékát. A belélegzett oxigén felét folyamatosan az óceánok algák állítják elő.

Tehát egyfajta kínos helyzetbe kerültünk. Túlélésünk érdekében be kell avatkoznunk a természetes ökoszisztémákba, de ezt a felhasználást annyira fenntarthatóvá kell tennünk, hogy az ép környezetben az elkövetkező nemzedékeken keresztül garantáltan fennmaradjon. A Biodiverzitás Világtanácsának új jelentése azt mutatja, hogy ezt jelenleg nem tudjuk megtenni, és sürgősen át kell irányítanunk az irányt, hogy elkerüljük a még nagyobb károkat.

A tengeri ökoszisztémák állapota első látásra nem olyan nyilvánvaló, mint szárazföldön van, így a közvélemény és a döntéshozók az előrehaladási jelentésben különösen az óceánokról is értesülnek. Az emberiség az elmúlt 150 évben az óceánok nagy részét megváltoztatta. Már ma a korallzátonyok felét elpusztította az emberi beavatkozás a természetbe. A trópusi sekély vizekben a teljes korallzátonyok még mindig viszonylag jól láthatók, de a mély óceán hidegvízi koralljai és szivacsos zátonyai nem, amelyeket a halászat és a szemetelés fenyeget. A korallzátonyok a biodiverzitás ikonjai a jegesmedvékhez hasonlóan, amelyeknek élőhelye az éghajlatváltozás miatt elveszett. Csakúgy, mint az Északi-sarkvidéken, nemcsak a jegesmedvék érintettek, hanem számos madarak, tengeri emlősök és apró élőlények is, így az óceánokban a fajok pusztulása valószínűleg sokkal kiterjedtebb, mint amit dokumentálni tudunk.< br>
Az elpusztult korallzátonyok területe és a század végére várható globális veszteségek alapján arra következtethetünk, hogy a kihalt fajok száma magas és emelkedik. A szárazfölddel ellentétben ennek a sötét alaknak még csak vetületei sincsenek. Gyakran azt sem tudjuk, hogy a tengeri ökoszisztémában más tengeri állatoknak és növényeknek milyen esetlegesen fontos funkciója volt, vagy rendelkezik a legtöbb kipusztult vagy veszélyeztetett fajjal, mert a tengeri táplálékhálók hosszú távú megfigyelése nagyon munkaigényes és költséges. De ahogy a szárazföldi méhek nélkülözhetetlenek sok növény beporzásához, úgy a tengerben is nagyon szoros az együttműködés a fajok között. Az IPBES jelentése szerint még azoknál a fajoknál is, amelyek még nem haltak ki, az emberi befolyás jelentős. Az általunk használt halállomány egyharmada túlhalászott vagy már összeomlott. Szakértők becslése szerint az éghajlatváltozás a következő évtizedekben akár 10 százalékkal is csökkenti a globális alganövekedést, a halállomány pedig akár 25 százalékkal.

Az IPBES legutóbbi jelentése szerint a megoldásokhoz holisztikus megközelítésre van szükség az Egyesült Nemzetek Szervezete felé. Fenntartható Fejlődési Célok, amelyek az emberekre és lakókörnyezetükre összpontosítanak. Ez többek között magában foglalja az éhezés megszüntetését, a szárazföldi és az óceáni élet védelmét, az egészség megőrzését és a klímaváltozás megállítását. A Biodiverzitás Világtanácsa szerint ezek a problémák csak közösen és tudományos eredmények alapján, társadalmi átalakulásokkal kombinálva oldhatók meg. Az élet sokszínűségére azonban ma már mindenütt nagy figyelmet kell fordítani a földön - itt-ott, még ott is, ahol a változások nem a szemünk láttára mennek végbe. Nemcsak előnyei miatt, hanem a földi élőlények kiegyensúlyozott együttélésének szükségessége miatt azonnal meg kell állítanunk a fajok kihalását.