© Scyphozoan Jellyfish, a deep sea creature which can be found in the Arctic. (c) Alexander Semenov
© Lion’s Mane Jellyfish, a deep sea creature which can be found in the Arctic. (c) Alexander Semenov
© The mauve stinger jellyfish, or Pelagia noctiluca, grows up to 10 centimetres in diameter. Greenpeace is in the Azores with a team of scientists to survey and document deep sea life.
(c) Greenpeace / Gavin Newman
© Hydrothermal vents at Dom João De Castro. They unusually support unique communities of organisms, often with special properties which interest both scientists and industry. UAC is conducting research here. The area has been designated a Natura 2000 site.
(c) Greenpeace / Gavin Newman
© Calcium carbonate spires in the Lost City vent field. Atlantic Ocean, Mid-Atlantic Ridge.
(c) NOAA/IFE/UW/URI-IAO
Bányászati engedélyt adott egymillió négyzetkilométernyi tengerfenékre
August 5, 2019
Greenpeace-jelentés: A mélytengeri bányászat veszélyezteti a tengeri ökoszisztémákat
A mélytengeri mangáncsomók tervezett nagyszabású bányászata egyedülálló tengeri ökoszisztémák elpusztításával és egész fajok kipusztulásával fenyeget. Ez egy friss Greenpeace-jelentés eredménye
Az olyan országok, mint Kína, Korea, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Németország azt tervezik, hogy belépnek a tengerfenék bányászatába, hogy hozzáférjenek a hőn áhított fémekhez és ritkaföldfémekhez. "A mélytenger a világ legnagyobb ökoszisztémája, és egyedülálló élőlényeknek ad otthont, amelyeket még alig fedeztünk fel. A tengerfenéken végzett bányászat ökológiai katasztrófa" - mondja Dr. Christian Bussau, a Greenpeace tengerészeti szakértője.
Németország bányászati engedélyt szerzett két mélytengeri régióra, amelyeket jelenleg a Szövetségi Geotudományi és Természeti Erőforrások Intézete (BGR) kutat. Olyan nagy területeken, mint Bajorország és Rajna-vidék-Pfalz fele, várhatóan mangáncsomókat bányásznak a Csendes-óceánban és az Indiai-óceánban. A gumók betakarításához gép méretű gépeknek kell hatalmas hengerekkel kiásni őket az üledékből. Ezzel megfosztják a tengeri élőlényekkel benépesített talaj teljes rétegét is. Az így felszabaduló hatalmas üledékfelhők súlyosan megzavarhatják a tenger táplálékláncát, a planktonok és a kisállatok pusztulását, a halak táplálékbázisát pedig elrabolhatják. Az egész ökoszisztéma veszélybe kerülne.
A mélytengeri bányászat lehetséges katasztrofális következményeit az illetékes Nemzetközi Tengerfenék Hatóság (ISA) ismeri. Ennek ellenére az ISA mind a 29 korábban kért allicencet jóváhagyta. A Greenpeace-jelentés azt mutatja, hogy az ügynökség körülbelül egymillió négyzetkilométeres területre már adott engedélyt – amely nagyobb, mint Spanyolországban.
A tengerfenéken nagy kobalt-, réz-, nikkel- és ritkaföldfém-lerakódások találhatók. építésénél fontosak pl. digitális eszközök, például mobiltelefonok, számítógépek vagy akkumulátorok. Az ilyen nyersanyagok iránti kereslet világszerte évről évre növekszik. A freiburgi "Öko-Institut" már figyelmeztet, hogy a kobalt átmenetileg rövid lehet. A fém például okostelefonokban és napelemekben van. A tenger alatti lerakódások sokszorosan meghaladják a szárazföldi erőforrásokat.
Pusztulás fenyegeti az Atlanti-óceán eddig alig feltárt mélytengeri régióját, a Lost Cityt is, amely felé a Greenpeace expedícióján tart tengeri természetvédelemre az Esperanza akcióhajójával. A kutatók úgy vélik, hogy az ehhez hasonló helyeken eredhet a földi élet. Az "Esperanza" fedélzetén tartózkodó tudósok egy búvárrobottal szeretnék felfedezni az Elveszett várost. „Csak egy erős ENSZ-tengervédelmi megállapodás képes megvédeni az ilyen óceáni kincseket” – mondja Bussau.