A tudósok az óceánokat fenyegető veszélyekre hívják fel a figyelmet a nagy klímaváltozási konferencia előtt

November 3, 2015 Bolygónk és óceánunk jövőbeli túlélésének biztosításához ambiciózus éghajlati célkitűzésekre és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére van szükség – mondta Prof. Dr. Hans Otto Pörtner és Prof. Dr. Ulf Riebesell tengerbiológus. a párizsi klímakonferencia előtt a német klímakonzorcium konzorcium (DKK) és a Német Tengerkutatási Konzorcium (KDM)  Pörtner, az Alfred Wegener Intézet biológusa, a Helmholtz Sark- és Tengerkutatási Központés az újonnan megválasztott Co. Az IPCC II. munkacsoportjának elnöke ismertette az óceánok számára az éghajlatváltozás által előidézett várható kockázatokat: globális felmelegedést, emelkedő tengerszintet és az óceánok elsavasodását. A trópusi korallzátonyok mellett az Északi-sarkvidéken található tengeri jégrégiók is a sérülékenyebb ökoszisztémák közé tartoznak. Jelenleg az élőlényekre és ökoszisztémákra vonatkozó kritikus változási küszöbértékeket, valamint az ebből eredő kockázatokat elemzik és a hőmérsékletben ábrázolják. Pörtner szerint a globális hőmérsékletek ember által előidézett felmelegedését 2 Celsius-fok helyett 1,5 Celsius-fokra kell korlátozni. Hozzátette, hogy a korallzátonyok esetében ötven százalékuk megőrzhető, ha a hőmérséklet-emelkedést 1,2 Celsius-fokra korlátozzák – ez a szám azonban nem veszi figyelembe a hatásokat. az óceán elsavasodásának. Az óceánok savasodása: Az óceánokat az üvegházhatású gázok megváltoztatták Az óceánok egyik legnagyobb éghajlati kockázata a savasodás: naponta 24 millió tonna szén-dioxid szívódik fel az óceánba. Ez az iparosodás előtti szén-dioxid körülbelül egyharmadát teszi ki, így mérsékelve az éghajlatváltozás hatásait. Ma az óceán szén-dioxid-felvétele átlagosan 28 százalékkal magasabb, mint az iparosodás előtti időkben. Ha a kibocsátásokat nem ellenőrizzük, az óceán savassága több mint kétszeresére nő e század végére. Minél savasabbá válnak az óceánok, annál kevesebb szén-dioxidot tudnak felvenni a légkörből. "Az óceánok elsavasodásának előrejelzett mértéke példátlan a Föld történetében" - szögezte le Riebesell, a GEOMAR Helmholtz Center for Ocean Research Kiel Biológiai Oceanográfia professzora. "A korallok, kagylók, csigák, tengeri sünök, tengeri csillagok és sok meszesedő plankton mellett mindenekelőtt a meszesedő szervezetek tartoznak az óceánok elsavasodásának vesztesei közé. GEOMAR terepkísérlet Norvégiában: A savasodás nyertesei és vesztesei Riebesell először mutatta be egy terepkísérlet eredményeit, amelyet 2015 tavaszán végeztek a norvég Raunefjordban, Bergentől délre. Kiemelte az óceánok savasodásának hatásait a fjordban több mezokozmoszban (a biológiai, kémiai és fizikai folyamatok szimulálására létrehozott zárt kísérleti rendszerekben) több hónapon keresztül. Kiderült, hogy egyes fajok a szárnyas csigák és a meszes algák nem lennének képesek túlélni az óceánok elsavasodásának hatásait, ellentétben a pikoplanktonnal, a tápláléklánc alján található mikroorganizmusokkal. Ezért Riebesell arra a következtetésre jutott, hogy az ökoszisztémában bekövetkezett kis változások hatalmas következményekkel járhatnak, és nemcsak az óceán táplálékhálózatát forradalmasíthatják, hanem az akvakultúrát és a halászatot is. Éghajlatváltozás és óceán savasodás

Az óceánok savasodásának problémája az emberi tevékenységek szén-dioxid-kibocsátásának eredménye. A környezeti tényezők kölcsönhatása a tengeri élőlényekkel, valamint az ember által előidézett változások (például az eutrofizáció és a szennyezés) összetett változásokhoz vezetnek az ökoszisztémában, a fajok vándorlásához és a biológiai sokféleség általános csökkenéséhez. Még most is csak kezdjük megérteni, hogy az ilyen változások milyen következményekkel járnak a környezetünkben. Forrás:  http://www.geomar.de