© Greenpeace marine expert Sandra Schöttner (left) and spokesperson Melanie Aldrian in the midst of the recovered ghost nets. Among the nets are the particularly dangerous orange dolly ropes. (c) Olaf Klodt
© Greenpeace activists and divers from the Dutch organisation Ghost Fishing recovering lost fishing nets (ghostnets) in the North Sea Sanctuary (Sylter Aussenriff) off Sylt. (c) Bente Stachowske / Greenpeace
© Greenpeace activists and divers from the Dutch organisation Ghost Fishing recovering lost fishing nets (ghostnets) in the North Sea Sanctuary (Sylter Aussenriff) off Sylt. (c) Bente Stachowske / Greenpeace
© Greenpeace activists and divers from the Dutch organisation Ghost Fishing recovering lost fishing nets (ghostnets) in the North Sea Sanctuary (Sylter Aussenriff) off Sylt. (c) Cees Kassenberg / Greenpeace
© Visitors in front of the Greenpeace ship Arctic Sunrise, docked at the pier in the Port of Hamburg. (c) Olaf Klodt
© Diver Cas Renooij from Ghost Fishing Foundation in the compressor at the stern of the Arctic Sunrise. (c) Olaf Klodt
A búvárok megakadályozzák a szellemhálók csapását az északi-tengeri rezervátumban
May 20, 2016
Több mint egy tonna halászhálót találtak az Északi-tengeren fekvő Sylt közelében a Ghost Fishing Foundation búvárai a közelmúltban egy tíznapos takarítási akció során.
A Greenpeace Arctic Sunrise hajó fedélzetén a búvárok szakadt, elhagyott vagy eldobott halászhálókat (úgynevezett „szellemhálókat”) gyűjtöttek elő a Sylt Outer Reefnél. Ha kint hagyják az óceánban, ezek a szellemhálók a halak és más tengeri állatok halálcsapdáivá válnak, amelyek belegabalyodnak. Németország jelenleg nem tartozik az ilyen hálók mentését és ártalmatlanítását szabályozó uniós jogszabályok hatálya alá. "Christian Schmidt szövetségi halászati miniszternek többé nem szabad másfelé néznie: a szellemhálók valóságosak és veszélyt jelentenek a tengerre. Az ő feladata, hogy megvédje tengereinket" - mondta németül Thilo Maack, a Greenpeace tengerészeti szakértője.
Az EU szabályozása kimondja, hogy illegális a halászfelszerelést a tengerbe dobni. Ha a hálók elvesznek, jelenteni kell azokat, és a halászatért felelős hatóságok felelősek azok visszaszerzéséért. Az EU közös halászati politikája (CFP) hatálya alá tartozik, amely jogilag kötelező érvényű Németország számára. A KHP ezen részét azonban nem hajtották végre Németországban.
Kilóméternyi szellemháló veszélyezteti a tengeri élőlények életét
A FAO (Food and Agricultural Organization) tanulmánya szerint évente akár 25 000 halászháló kerül az európai vizekre. Rossz időben vagy leesnek a halászhajóról, vagy szándékosan dobják el őket. Akárhogy is, ezek végzetes következményekkel járnak a tengeri élőlényekre nézve, amelyek belegabalyodnak, majd elpusztulnak a kilométeres hálókban. Csak az európai vizeken az ilyen hálók évente összesen akár 1250 kilométert is kifeszíthetnek – ez majdnem a távolság Hamburgtól Rómáig.
A műanyag hálók lebomlása akár 600 évig is eltarthat. Az idő múlásával a hálók fokozatosan kisebb darabokra, úgynevezett mikroműanyagokra bomlanak, amelyek tovább rontják a tengeri környezetet, és veszélyesek az őket elfogyasztó tengeri élővilágra. A tengeri élőlények elpusztítása mellett a mikroműanyagok a táplálékláncba is bekerülnek, és a tányérjainkra kerülhetnek. "A tenger nem egy szemétlerakó. Az egészséges óceánokon múló halászatoknak tisztában kell lenniük ezzel, és ennek megfelelően kell cselekedniük" - mondta Maack. Akár 13 millió tonna műanyaghulladék kerül az óceánokba. A több mint egymillió tonna körülbelül egytizedét a halászat adja. Ez körülbelül 5000 kifejlett kék bálna súlyának felel meg.
Tudjon meg többet a szellemhálókról
Hogy többet megtudjunk a mentési művelet eredményeiről, felmentünk az ArcticSunrise fedélzetére a pünkösdi hétvégén, amikor megérkezett Hamburg kikötőjébe a Hanza-város műveleteiből. A mentett szellemhálók egy része látható volt a fedélzeten.
A Greenpeace tengerészeti szakértője, Sandra Schöttner szerint különösen csúnya műanyag szálakat találtak ki a hálók között, például a horgászhálók aljára rögzített dolly kötelet, hogy megakadályozzák a kövek vagy kagylóágyak sérülését a hálókban. A babakötelek problémája az, hogy a tengerfenékkel érintkezve könnyen elszakadnak, és az óceán fenekére kerülnek. A tengeri lények gyakran megfulladnak a babaköteleken, vagy megfojtják vagy megsérülnek.
Tavaly decemberben a Greenpeace egy projektbe kezdett, amely a Lummenfelsen természetvédelmi terület madárfészkeiből származó műanyag szemetet menti ki. A szemét nagy része babakötelek maradványaiból állt.
A hatalmas probléma megoldása egy egyszerű eszközzel
Az Arctic Sunrise fedélzetén Cas Renooij is tartózkodott a Ghost Fishing Foundation munkatársától. Amellett, hogy a szervezet pénztárnoka volt, részt vett a Sylt Outer Reef szellemhálóinak megmentésében is. Tapasztalatait megosztva velünk elmondta, hogy fontos odafigyelni az árapályra, hiszen az áramlás miatt csak a holtágaknál lehet búvárkodni hatóránként. Összesen nyolc búvár vett részt a műveletben, amelynek során három hajóroncs 25-30 méteres mélységben történt.
Amikor megkérdeztük, használt-e búvárkomputert, mosolygott, és azt mondta: "Nem, mi búvárasztalt használunk; egy merülés körülbelül 30-40 percig tart. Az egyetlen dolog, amivel embereink rendelkeznek, az a fenékidőzítő." Érdeklődve megkérdeztük, hogy a búvárok használtak-e valamilyen speciális eszközt a hálók átvágásához. Erre Renooij mosolyogva válaszolt: "Csak egy nagyon hosszú, fogazott vágóélű kés kell, másodpercek alatt át tud vágni egy vastag kötelet."
Amikor jövőbeli terveiről kérdezték, Renooij azt mondta, támogatna egy kis spanyolországi projektet, amelynek célja, hogy felhívják a helyi búvárok figyelmét a szellemhálókra, hogy ők maguk kezdeményezhessék a helyreállítási műveleteket.
Egyelőre az Arctic Sunrise vár következő bátor küldetésére. Ahogy Melanie Aldrian szóvivő elmondta: "Hamarosan visszatér a tengerekbe; ha a védett tengeri területeink védelméről van szó - lepjük meg Önt."
2016. június 3-án és 4-én az Arctic Sunrise Brémában lesz, hogy tájékoztassa a közvéleményt jelenlegi tengervédelmi kampányairól.