A korallzátonyok érzékenyek az éghajlatváltozásra

A termikus stressz globális indexe a 19. század vége óta megháromszorozódott Az elmúlt két évben a világ számos korallzátonyán végbemenő masszív korallfehéredés hatással volt a termikus stresszre való érzékenységükre, a globális felmelegedés pedig már most elérte a 0,9 Celsius-fokot. "Az éghajlat gyorsan változik a trópusi korallzátonyok ökoszisztémáiban, amelyek már most is mutatják sebezhetőségüket, még a globális átlaghőmérséklet eddigi viszonylag szerény növekedése mellett is" - mondta Dr. Janice Lough, az Ausztrál Tengertudományi Intézet munkatársa. Az ausztráliai Nagy-korallzátony északi részén idén tavasszal lezajlott kiterjedt korallfehérítés a 2015–2016-os El Niño-hoz köthető. Az El Niño események a trópusi óceánok számos részén - amelyek korallzátonyoknak adnak otthont - az óceánok felszíni hőmérsékletének emelkedését okozzák. A 19. század vége óta a termikus stressz globális indexe (amikor a hőmérséklet meghaladja a normál szezonális maximumot) 42 zátonyon megháromszorozódott. Pontosabban, a felvételek 1,3 Celsius-fok volt az 1877–1878-as El Niño-ban, 2,8 Celsius-fok az 1997–1998-as El Niño-ban és 3,9 Celsius-fok a 2015–2016-os El Niño idején. "Ez egyértelmű bizonyíték arra, hogy a globális felmelegedés növeli a trópusi korallzátonyokon fellépő hőterhelési események intenzitását" - mondta Dr. Lough. A trópusi tengerek felszíni hőmérsékletének a korallcsontvázak éves sávjain alapuló rekonstrukciója azt mutatja, hogy 1998 és 2016 volt a globális korallzátonyok legmelegebb éve az elmúlt 400 évben. "Az elmúlt 18 hónap során megfigyeltük a termikus stressz hatásait, amelyek a korallzátonyok kifehéredését okozzák az egész bolygón. Egyértelművé válik, hogy ha el akarjuk kerülni a kifehéredési események számának és súlyosságának növekedését, korlátoznunk kell a globális felmelegedést. jóval 1,5 Celsius-fok alá” – zárta gondolatait Dr. Lough. További információ:  www.coralcoe.org.au