© Image of the newly discovered reef in the Adriatic Sea
© Image of the newly discovered reef in the Adriatic Sea
© Image of the newly discovered reef in the Adriatic Sea
© Image of the newly discovered reef in the Adriatic Sea
© Image of the newly discovered reef in the Adriatic Sea
Korallzátony a Földközi-tengeren
March 20, 2019
A kutatók kiterjedt korallzátonyra bukkannak Dél-Olaszország partjainál
Olaszország partjainál meglepő felfedezést tettek a kutatók Giuseppe Corriero, a Bari Aldo Moro Egyetem munkatársa vezetésével: az Adrián, a pugliai Monopoli városa előtt egy 2,5 kilométer hosszú korallzátonyra bukkantak közepesen. 30-55 méteres mélységben.
Természetesen vannak korallok a Földközi-tengeren, ez nem újdonság. De ekkora zátonyra Dél-Olaszországnál egyáltalán nem számítottak. A kutatók azt gyanítják, hogy van még mit találni: hasonló korallzátonyokat körülbelül 100 kilométerre délre a most felfedezett területtől. A tudósok a Scientific Reports folyóiratban ismertették felfedezésüket, és fényképeket és videókat tettek közzé.
Az újonnan felfedezett zátony legfontosabb korallzátonyképző korallfajai a Phyllangia americana mouchezii és a Polycyathus muellerae köves korallok. Az egyes korallok akár két méteres magasságot is elérhetnek.
"
A kemény korallokat (Scleractinia – más néven köves korallok) a legtöbb ember trópusi sekély tengerekből ismeri, ahol hatalmas zátonyszerkezeteket alkotnak. Ezek a korallok nagyobb mélységben is élnek" – magyarázta Richter. "
30 méteres mélységen túl a túlélés igazi specialistái a gyenge fényű környezetekben, ahol kalandos adaptációkkal képesek megragadni a napfény energiáját, és akár 130 méteres mélységben is képesek fenntartani a fotoszimbiózist". A növekedés és a zátonyképződés azonban nagyon lassú ezekben a mélységekben.
A most felfedezett korallzátony olyan területen fekszik, ahol lényegesen kevesebb napfény éri. Corriero a korallok színeit inkább "visszafogott színeknek" írja le, semmint élénknek: a narancstól a vörösen át az ibolyaszínig terjednek, ahogy mondta. A tanulmány szerzői azt sugallják, hogy hasonló korallzátonyok találhatók körülbelül 100 kilométerre délre a jelenleg vizsgált területtől.
Cikkükben a kutatók a zátony életét is elemezték, és leírták az ott élő kagylókat, csigákat, férgeket, polipokat és algákat. Ami egyértelmű: nem írnak halról, sőt a zátonyról készült videókon és a fotókon sem látszanak halak – az Adriai-tenger nem a Vörös-tenger…
A videó egy vízszintes alatti lejtőn készült. Ezen a videón jól látható a párna alakú biokonstrukció, amelyet főként a scleractinus Phyllangia americana mouchezii állított fel, amelyet a narancssárga zoanthar Parazoanthus axinellae kolonizál, különféle szivacsok, mint például a Petrosia ficiformis, a masszív Keratosa, a felálló Axinella taxinabina taxonóba. Szintén láthatók a Schizomavella spp.
bryozoa lepedékei.
Link a tanulmányhoz: https://doi .org/10.1038/s41598-019-40284-4.
A képek és videók a Creative Commons Nevezd meg! A licenc egy példányának megtekintéséhez keresse fel a http://creativecommons.org/licenses/by webhelyet. /4.0/.