Az óceán elsavasodása: a hering hasznos lehet

March 25, 2018 A tanulmányok a szén-dioxidnak a halállományokra gyakorolt ​​összetett hatásait mutatják

Számos halfaj lárvája érzékeny az óceánok savasodására - tanulmányok már kimutatták. A savasodást nagy mennyiségben okozzák szén-dioxid (CO2), amely a légkörből kerül a tengervízbe. Ez a CO2 a lárvák táplálékellátását is befolyásolja. Kutatók a a GEOMAR Helmholtz Óceánkutató Központ Kielben tanulmányozta hering lárvák, hogy megtudja, hogyan lehet mindkét hatás együttes hatással fiatal hal

Amint életet kezdenek, a fiatal halak túléléséről van szó. Ők meg kell tanulni enni és megmenekülni az ellenségek elől. Ugyanakkor ők a legérzékenyebb olyan környezeti tényezőkre, mint a hőmérséklet, oxigén és a víz pH-értéke életüknek ebben a szakaszában. Pontosan ezek a tényezők jelenleg globálisan változnak: a hőmérséklet emelkedik, az oxigén pedig emelkedik elveszett az óceánok számára. Ráadásul egyre több szén-dioxid (CO2) a légkörből a tengervízbe kerül, ahol képződik szénsavat, és a pH csökkenését okozza. De nem csak közvetlenül, hanem közvetve a további CO2 is befolyásolja a túlélési esélyeket hallárvák, mert az táplálékellátásukat is megváltoztathatja.

A GEOMAR által vezetett német, svéd és norvég kutatók most alkalmazták heringlárvákat, hogy megvizsgálja, hogyan hat az óceán e két hatása a savasodás együttesen befolyásolhatja a fiatalkori túlélést és növekedést hal. Legutóbbi kísérletek a Nature Ecology nemzetközi folyóiratban és az Evolution kimutatta, hogy a heringnek előnyös lehet a savanyított élelmiszer web. „Talán előnyben lesz részük más, érzékenyebbekkel szemben fajokat a jövő savasabb óceánjában” – mondja Dr. Michael Sswat GEOMAR-tól, a tanulmány első szerzőjétől.

A fiatal hering óceánsavasodásra adott válaszának tesztelésére a csapat lehetővé tette számukra, hogy egy teljes élelmiszer-hálózatban nőjenek fel a jelen és jövőbeli CO2-viszonyok. Erre a célra a Kiel KOSMOS-t használta tengeri mezokozmoszokat, amelyeket 2013-ban horgonyoztak le egy hosszú távú tesztelés céljából a svéd Gullmarsfjord. "A mezokozmoszok 50 köbmétert izolálnak tengervíz a benne előforduló összes plankton organizmussal, akárcsak benne egy hatalmas kémcső” – magyarázza Prof. Dr. med. Ulf Riebesell a GEOMAR-tól. a tanulmány társszerzője. A mezokozmoszok közül ötöt CO2-val dúsítottak század végére előre jelzett koncentrációkat szimulálja. Öt a mezokozmoszokat a jelenlegi CO2-szinten tartották összehasonlítás céljából.

A megemelkedett CO2-koncentrációjú mezokozmoszokban természetes algavirágzás történik február és június között növekedett. "Ennek eredményeként az állati plankton is jobban nőtt, és a heringlárvák profitáltak ebből a növekedésből élelmiszerellátás" – magyarázza Dr. med. Michael Sswat. Hat héttel később kikelés után közel 20 százalékkal több heringlárva maradt életben a jövőben CO2 feltételek. „Az óceánok savasodásának ez az általános pozitív hatása hering lárvák kezdetben meglepő volt, amint azt korábbi tanulmányok kimutatták a savasodás negatív közvetlen hatásai a lárvák túlélésére sokak számára más halfajok" – teszi hozzá Dr. Catriona Clemmesen a GEOMAR-tól a tanulmány társszerzője.

A meglepő eredmények egyik magyarázatát párhuzamosan találták meg laboratóriumi vizsgálat, amely kimutatta, hogy a heringlárvák általában több ellenáll a pH-változásoknak. "A heringlárvák testvérei a a mezokozmoszokat laboratóriumban hasonló CO2-szinteken emelték ki, a takarmányellátás változása nélkül. Így el tudtuk választani a a szén-dioxid közvetlen hatása a heringlárvákra a közvetett befolyásolja a táplálékláncon keresztül” – magyarázza Dr. med. Sswat, aki szintén a későn megjelent laboratóriumi tanulmány első szerzője 2018. január a PLOS ONE folyóiratban.

A heringlárvák pH-változásokkal szembeni toleranciája a módszernek köszönhető a halak életéről. "A hering többnyire a talaj közelében ívik, ahol természetesen magas CO2-szint uralkodik. Ezért valószínűleg már jobban alkalmazkodott, mint más halfajok, mint pl. a közelben ívó tőkehal a víz felszínét” – magyarázza Dr. Clemmesen.

Hogyan változik a hallárvák és így az egész állományok túlélése a jövő sok tényezőtől függ. Az óceánok elsavasodása mellett az emelkedő hőmérséklet és a túlhalászás szintén megváltoztatja a tengeri közösségeket szerte a világon, és messze nem az összes ilyen következmény előrelátható. „De az ökoszisztémában bekövetkező változások valószínűek nagy a kockázata annak, hogy a közvetlen és közvetett következményei ellenőrizetlenek A CO2-kibocsátás negatív hatással lesz az összes halállományra, "- zárja Ulf Riebesell.

Linkek a tanulmányokhoz: http:/ /dx.doi.org/10.1038/s41559-018-0514-6 és https://doi.org/10.1371/journal.pone.0191947