© Melt ponds darken the surface of thinning Arctic sea ice, creating conditions friendly to algae blooms under the ice.
(c) NASA
© Melt ponds darken the surface of thinning Arctic sea ice, creating conditions friendly to algae blooms under the ice.
(c) NASA
© Melt ponds darken the surface of thinning Arctic sea ice, creating conditions friendly to algae blooms under the ice.
(c) NASA
A fitoplankton virágzása, amelyet a tengeri jég elvékonyodása okozott az Északi-sarkon
April 26, 2017
További okok az olvadó tavak, amelyek csökkentik a jég visszaverő képességét
A sarkvidéki tengeri jég alatti körülmények túl sötétek a fotoszintézishez, ezért a kutatók elgondolkodtatónak találták, hogy 2011-ben hatalmas fitoplanktonvirágzás volt ott. Hogyan történt?
A fitoplankton az egész sarkvidéki táplálékhálózat alapját képezi. Amikor nyáron a tengeri jég visszahúzódik, a napfény hatalmas planktonvirágzást indít el, amely vonzza a halakat, majd a nagyobb ragadozókat. Ezzel szemben, ha a tengeri jég sértetlen, a fitoplankton nem tud a jég alatt növekedni, mivel a jég a napfény nagy részét visszaveri az űrbe. 2011-ben azonban hatalmas fitoplanktonvirágzás jelent meg a tengeri jég alatt a Csukcs-tengerben.
Most matematikai modellezéssel a Harvard John A. Paulson School of Engineering and Applied Sciences (SEAS) kutatói felfedezték, hogy ez a tengeri jég elvékonyodásának tudható be.
A felfedezésüket részletező tanulmányt a Science Advances folyóiratban tettek közzé.
Az elmúlt évtizedekben az emelkedő hőmérséklet hatására a sarkvidéki jég sötétebbé és vékonyabbá vált, így több napfény éri el az alatta lévő vizet. Az olvadéktavak – a jég felszínén sötét víztócsák – szintén megnövekedett, csökkentve a jég visszaverő képességét.
"
A nagy kérdésünk az volt, hogy mennyi napfény jut át a tengeri jegen keresztül, mind a vastagság függvényében, amely csökken, mind az olvadt tó arányának függvényében, amely nőtt" - mondta Christopher Horvat , a dolgozat első szerzője és a SEAS alkalmazott matematika végzős hallgatója.
"Azt találtuk, hogy egy olyan állapotból, ahol nem volt lehetőség a planktonvirágzásra, az Északi-sark hatalmas régióiba kerültünk, amelyek érzékenyek az ilyen típusú növekedésre."
A két ok között a nagyobb bűnös a jég vastagsága. Húsz évvel ezelőtt a sarkvidéki tengeri jégnek csak körülbelül 3-4 százaléka volt elég vékony ahhoz, hogy nagy planktonkolóniák keletkezzenek alatta. Mára ez az arány a nyári hónapokban közel 30 százalékra emelkedett.
Horvat elmondta, hogy a sarkvidéki tengeri jég vastagságának méteres csökkenése az elmúlt 30 évben drámai módon megváltoztatta a terület ökológiáját. "Hirtelen teljesen más az elképzelésünk arról, hogyan működik ez az ökoszisztéma. Az északi-sarkvidéki táplálékhálózat alapja most más időben és olyan helyeken növekszik, amelyek kevésbé hozzáférhetők az oxigénre szoruló állatok számára, >" tette hozzá.
A kutatók remélik, hogy modelljük hasznosnak bizonyul majd a virágzás megfigyelésére és az ökoszisztémákra gyakorolt hatásuk mérésére irányuló jövőbeni expedíciók tervezésében.
Tekintse meg a tanulmányt: A jég alatti fitoplanktonok gyakorisága és mértéke a Jeges-tengeren