Meglepő lelet: stromatolitok a mélytengerben

April 20, 2018 A kutatócsoport 730 méteres mélységben fedez fel kövületeket

3,5 millió éves korukkal a stromatolitok a legrégebbi kövületek közé tartoznak. Mészlerakódások azonban eddig csak sekély, legfeljebb tíz méteres vízmélységű tengerekben fordultak elő. Mert a vízkőlerakódások csak fényfüggő és fotoszintetikus mikroorganizmusok bevonásával nőhetnek. Geotudósok új tanulmánya szerint fényfüggetlen, kemoszintetikus mikrobák segítségével a stromatolitok az óceán fenekén is növekedhetnek 731 méteres vízben.

Brémai földtudósok fedezték fel egy expedíció során az Arab-tengeren Pakisztán partjainál kupola alakú mikrobiális szőnyegek 730 méteres vízben lévő metánkibúvásoknál. A "MARUM-QUEST 4000" búvárrobot megfogó karjának segítségével sikerült visszaszerezni egy körülbelül 40 centiméter magas meszes kupolát. A csapat belsejében finoman laminált és íves mészkőszerkezeteket találtak, amelyeket eredetileg mikrobiális szőnyeg borított.

Ezeket a mikrobákat a MARUM-nál pontosabban vizsgálták geokémiai úton. Az eredmény: a metánbontó tengeri mikroorganizmusok, az archaeák részt vesznek az úgynevezett stromatolitok felépítésében. A név görög eredete már a mészkődombok formáját rejti: az ógörög stroma a mennyezetet, a lithos a követ jelenti. "A sekély tengerben élő mikroszintetikus mikrobákkal ellentétben, amelyek a napsugárzásból nyerik ki az energiát az anyagcseréjükhöz, ezek a mikrobák a mély óceánban a metán kitermelése során keletkező energiát használják fel. Sötétben kemoszintézist működtetnek" - mondja Gerhard, a MARUM munkatársa. Bohrmann.

A tengerfenéken élő baktériumok átalakítják a metánbomlás során keletkező hidrogén-szulfidot. "A mikroszkóp alatt vékony metszetekben tudtuk azonosítani ezeknek a szulfidoxidáló baktériumoknak a rostkötegeit" - számol be Dr. med. Tobias Himmler a MARUM-tól, a tanulmány első szerzője. "Rendkívüli, hogy hogyan fogadják ezeket a kötegeket. Mivel az Arab-tengerben élő baktériumok alig rendelkeznek szabad oxigénnel ilyen mélységben, valószínűleg nitrátot használnak oxigén helyett, ami elősegíti a meszesedést" - teszi hozzá Prof. Dr. med. Jörn Peckmann, a Hamburgi Egyetem munkatársa.

Feltételezésük megerősít egy geokémiai modellt, amely megerősíti a meszesedést a mikrobák kemoszintézis-alapú metabolizmusán keresztül. Ebből a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a korábban ismert fotoszintetikus mikrobákkal ellentétben a fénytől független kemoszintézisen alapuló mikrobák is képesek stromatolitokat felépíteni - még a mélytengerben is.

A stromatolitok az 541 milliónál idősebb kőzetképződmények leggyakoribb kövületei évek. A mai Arab-tengerhez hasonlóan az óceánokban az ezt megelőzően, az úgynevezett prekambriumban is kevés oxigén volt a vízben. A kemoszintézisen alapuló stromatolitok felfedezése az Arab-tengerben új betekintést enged abba, hogyan keletkezhettek ezek az ősi kövületek. "Eddig csak fotoszintézis alapú stromatolitokat ismertek, például a Bahamákról vagy Ausztrália nyugati partvidékéről a Shark-öbölből. A kemoszintézisen alapuló stromatolitokkal ellentétben ezek szerkezetükben és belső szerkezetükben különböznek sok prekambriumi stromatolittól" magyarázza Tobias Himmler. A kutatók ezért azt feltételezik, hogy a kemoszintézis a korábban gondoltnál nagyobb mértékben járult hozzá a stromatolitok növekedéséhez a prekambriumi régióban több mint 541 millió évvel ezelőtt.

További információ: www.marum.de.

Link a tanulmányhoz: kocsmák. geoscienceworld.org//stromatolites-below-the-photic-zone