Kemény korallok: Az alkalmazkodás határai

August 9, 2019 Új tanulmány a korallok növekedéséről az éghajlatváltozás idején

A korallok évmilliók óta a tengerek építőmesterei. Mészkővázaikkal változatos zátonyszerkezeteket hoznak létre. Köztudott, hogy az óceánok elsavasodása, amely az éghajlatváltozás előrehaladtával fokozódik, egyre nagyobb hatással van a korallok növekedésére. Arra a kérdésre, hogy a korallok képesek-e alkalmazkodni a változásokhoz, és hogyan, most részben választ kaptak a tudósok, akik fontos további betekintést nyertek a meszesedés szabályozási folyamataiba.

A korallok lenyűgözőek: kis polipok, amelyek kivonják őket életük során meszet a tengervízből, és felépítik olykor gigantikus csontvázukat. Az éghajlatváltozás azonban, a víz hőmérsékletének emelkedésével és az óceánok elsavasodásával, soha nem látott mértékben megváltoztatja a korallok életét. Nyitott kérdés, hogy lépést tudnak-e tartani ezekkel a változásokkal és alkalmazkodni tudnak-e. Most a GEOMAR Helmholtz Center for Ocean Research Kiel és a Kaliforniai Egyetem kutatói a Porites astreoides köves korallokon végzett tanulmányukkal adják meg a választ, amelyek természetesen alacsony pH-n és magas oldott széntartalom mellett élnek. Az eredményeket a Nature Communications nemzetközi folyóiratban tették közzé.

A korallok évmilliók alatt jelentős környezeti változásokon mentek keresztül, és megbirkóztak velük. Csontvázuk, mint a fák növekedési gyűrűi, egy ökológiai archívum, amely lehetővé teszi a kutatók számára, hogy betekintést nyerjenek az elmúlt időkbe. A korallvázak kémiai összetételének legkisebb eltéréseiből a korábban uralkodó környezeti viszonyokra lehet következtetéseket levonni. A korallok vázszerkezetének szabályozási folyamatairól azonban sok részlet még nyitott.

A kutatók a Mexikó keleti partja melletti természetes laboratóriumot használtak, hogy többet megtudjanak ezekről a folyamatokról. A tengerfenékben lévő közel kör alakú lyukakból, az úgynevezett Ojosokból a talajvíz kilép oda. Ezt korábban a Yucatán-félsziget mész felszín alatti részében oldották fel. A normál tengervízhez képest savasabb, de több oldott szenet tartalmaz, ami a jövő tengervizére emlékeztet.

A kedvezőtlen körülmények ellenére megtelepedett itt a kőkorall, a Porites astreoides. Lassabban növekszik, mint az Ojoson kívüli rokonai. "A korallokkal ellentétben, amelyek a laboratóriumi kísérletekben csak néhány hétig-hónapig vannak kitéve ilyen savas környezetnek, az általunk vizsgált korallok kezdettől fogva ilyen körülmények között élnek" - mondja Prof. Dr. med. Adina Paytan, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője.

A vizsgálathoz az Ojostól különböző távolságra élő korallokból vettek mintákat. Ez lehetővé tette a kutatók számára, hogy tanulmányozzák az azonos fajhoz tartozó korallokat, amelyekben a tengervíz összetétele változó.

Korábbi vizsgálatokból ismert, hogy a korallmészkőben lévő bór- és szénizotópok aránya ad információt a kémiai összetételről. a meszesedő folyadék tulajdonságai a csontváz kialakulása idején.

A vizsgálatok az összes minta közel állandó kémiai összetételét mutatták ki. "Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy minden vázpolip egy meszesedő folyadékot termel, amely nagymértékben független a környező tengervíz viszonyaitól" - magyarázza a GEOMAR tengerbiológusa, Dr.-Ing. Marlene Wall, a tanulmány első szerzője, "de a két vizsgált paraméter kis változásai is hatással lehetnek a meszesedésre". A korallnövekedés kémiai adatokon alapuló modellezése a terepen mért növekedési visszaesést tükrözi. Alacsonyabb pH-jú környezetben az Ojos koralloknak több erőfeszítést kell tenniük, hogy pH-értéküket a megfigyelt szintre emeljék. Ez a folyamat valószínűleg több energiába fog kerülni.