Búvárkodás az Északi-sarkon és az Antarktiszon: Hová menjünk és mire számíthatunk

Adam-Moore

A Föld végére érve történő búvárkodás semmihez sem fogható a víz alatti világban. A szürreális jégképződményektől a pingvinekkel és fókákkal való találkozásokig az Északi-sarkvidéken és az Antarktiszon való búvárkodás lélegzetelállító élményeket kínál a bolygó legeldugottabb és legérintetlenebb környezeteiben. Bár kihívást jelentő és logisztikailag összetett, a sarki búvárkodás egyre inkább elérhetővé válik expedíciós élőhajók és vezetett merülések révén. Ez a cikk azt vizsgálja, hogy mi teszi az Északi-sarkvidéken és az Antarktiszon való búvárkodást olyan egyedülállóvá, hová érdemes menni, és mit kell tudni, mielőtt belevágna.

Mi teszi egyedivé a sarki búvárkodást

Akár az Északi-sarkvidék jégtakarója mellett merülsz, akár az Antarktisz vulkáni kalderáját fedezed fel, a sarki búvárkodás egy csendes, fagyott, lenyűgöző szépségű világba repít. A jéghegyek kék árnyalatokban csillognak, a fények kaleidoszkópként táncolnak a vízben, és a látótávolság fenomenális lehet. A szélsőséges hideg azonban további nehézségeket okoz: szárazruha-viselési tanúsítvánnyal, fizikailag fittnek és mentálisan felkészültnek kell lenned a zord és kiszámíthatatlan körülmények közötti merülésre.

Búvárkodás az Északi-sarkon

Az Északi-sarkvidéken való búvárkodás lehetőséget kínál a víz alatti tájak felfedezésére: a befagyott fjordok alatti jégmerüléstől az élettel teli hínárerdőkig, sőt, alkalmanként roncsmerülésekig is. A Jeges-tengert kontinensek veszik körül, ami azt jelenti, hogy az északi-sarki merülőhelyek gyakran könnyebben megközelíthetők Európából vagy Észak-Amerikából, mint az Antarktiszról. Mind a szárazföldi búvárkodás, mind az északi-sarki élőhajók elérhetők. Bár a körülmények változnak, az északi-sarki búvárkodások többsége június és szeptember között történik, amikor a vizek hajózhatók, és a hőmérséklet valamivel kevésbé szélsőséges.

Top sarkvidéki merülőhelyek

1. Norvégia

Norvégia kivételes sarkvidéki búvárkodási lehetőségeket kínál mind az északi szárazföldön, mind a távoli Svalbard-szigetcsoporton. A Lofoten-szigeteken és Tromsøben a búvárok felfedezhetik a hideg, tiszta vizeket, amelyekben hínárerdők, sarkvidéki halak és tengeri élőlények találhatók, míg télen egyedülálló lehetőség nyílik a kardszárnyú delfinekkel való sznorkelezésre is. Ezek a régiók az Északi-sarkkör felett helyezkednek el, de könnyen megközelíthetők, a búvárközpontok vezetett kirándulásokat kínálnak. Ha télen látogat el oda, feltétlenül csomagoljon jégcsizmát a felfedezéshez, és merinó aláöltözetet a szárazruha alá.

Extrémebb élményekért Svalbard (Spitzbergák) sarkvidéki élő fedélzeti búvárkodást kínál jéghegyfalakkal, víz alatti jégképződményekkel, fókákkal, sarkvidéki halakkal és jegesmedvékkel való találkozásokkal a fedélzeten.

Szeretnél kardszárnyú delfinekkel búvárkodni az Északi-sarkon? Nézd meg az Orcas and Aurora-t .

2. Alaszka

Bár Alaszkát gyakran az Északi-sarkvidékkel társítják, a merülőhelyek többsége – mint például Anchorage , Seward, az Északi-sark és Juneau környéke – az Északi-sarkkörtől délre fekszik, és hidegvízi búvárkodásnak számít, nem pedig valódi sarki búvárkodásnak. Ennek ellenére Alaszka drámai víz alatti tájakat kínál, beleértve a magasodó hínárerdőket, farkasangolnákat , szellőrózsákat, csupaszkopoltyús csigákat , és alkalmanként kikötőfókákat vagy oroszlánfókákat .

Alaszkában az Északi-sarkkörtől északra – olyan helyeken, mint Utqiaġvik (Barrow), Prudhoe-öböl vagy Kotzebue – rendkívül ritka a merülés, és jellemzően csak tudományos csapatok vagy magasan képzett expedíciós búvárok végzik. Ezeket a merüléseket gyakran szilárd jég alatt, távoli és logisztikailag igényes környezetben végzik.

TOVÁBB OLVASÁS: SSI x Edges of Earth: Alaszkában gleccserbúvárkodtunk

3. Észak-Kanada

Az észak- kanadai búvárkodás nem a hagyományos értelemben vett kikapcsolódás, hanem tudományos és expedíciós csapatok birodalma, akik a Föld legszélsőségesebb merülési körülményei között dolgoznak. Olyan helyeken, mint a Resolute-öböl vagy a Cambridge-öböl, a búvárok szilárd tengeri jég alatt vagy sarkvidéki fjordokban és polynyákban (jéggel körülvett nyíltvízi területeken) dolgoznak, a szélsőséges hideg által formált sérülékeny ökoszisztémákat tanulmányozva.

A jég alatti láthatóság rendkívüli lehet, feltárva szürreális fénymintákat, tengeri rózsákat, medúzákat és sarkvidéki tőkehalakat. Ezek a merülések a puszta elszigeteltségük és nyers szépségük miatt a világ legkülönlegesebb – és legkevésbé elérhető – helyszínei közé tartoznak.

TUDJON MEG TÖBBET: Fedezze fel Kanada legjobb hidegvízi búvárhelyeit

4. Izland

Bár technikailag szubarktikus, Izland gyakran szerepel az arktiszi búvárkodásról szóló beszélgetésekben közelsége és hidegvízi környezete miatt. Az észak-amerikai és az eurázsiai tektonikus lemezek között található Silfra-hasadék kivételes kilátást (akár 100 méter) és földöntúli tájat kínál.

Bár nem igazi búvárkodás az Északi-sarkon, Silfra a világ egyik legnépszerűbb hidegvízi merülőhelye, és jó kiindulópont a sarki búvárkodást fontolgató búvárok számára.

5. Grönland

Grönland víz alatti világa tele van magasodó jéghegyekkel, lenyűgöző kilátással és egyenetlen tereppel. A Grönland közelében található sarkvidéki búvárkodás gyakran jéghegyek közelében történik, nem pedig szilárd jégtakaró alatt, ahol magasodó képződmények és olvadékvíz által formált falak találhatók.

Grönland vizei tengeri szellőrózsáknak, olyan halaknak, mint a sarki szaibling, és bőséges planktonnak adnak otthont. A merülések többsége grönlandi élőhajókról és zodiákus merülőhelyekről történik, és minden merülőhely valóban egyedülálló.

Tekintse meg, milyen lenyűgöző Grönland: Jégbúvárkodás a legszebb Grönland keleti részén

Búvárkodás az Antarktiszon

Az Antarktisz a Föld legeldugottabb és legérintetlenebb búvárhelye. A búvárkodás itt azt jelenti, hogy egy szürreális jégépítészeti világba merülünk, és egy gazdag ökoszisztémába, amely pókrákoknak, cápáknak, lágykoralloknak, pingvineknek, fókáknak és bálnáknak ad otthont.

A víz hőmérséklete -1,8°C körül mozog, és a körülmények rendkívül nehézek lehetnek. Az Északi-sarkvidékkel ellentétben az Antarktisz egy óceán által körülvett kontinens, és a búvárkodás nagy részét antarktiszi hajókról végzik, amelyek általában Ushuaia-ból, Argentínából indulnak.

Antarktiszi merülőhelyek

1. Félsziget

A kontinens legkönnyebben megközelíthető részén, az Antarktiszi-félszigeten magas jéghegyek, tiszta víz és változatos merülőhelyek várják a látogatókat. A búvárkodás itt gyakran a Kelet-Antarktiszi-félsziget partjainál történik, mivel a vizek védettebbek és nyugodtabbak.

A tájak között jégfalak, sekély öblök, sőt még régi bálnavadászállomások maradványai is lehetnek. A vadvilággal való találkozások kiemelt látványosságok, pingvinekkel, Weddell-fókákkal, és alkalmanként púpos bálnákkal vagy kardszárnyú delfinekkel.

2. Megtévesztés szigete

A Deception-sziget, egy elárasztott vulkáni kaldera, geotermikus aktivitással rendelkezik, ami egyes területeken enyhén felmelegíti a vizet, bár a merülési hőmérséklet továbbra is alacsony. A búvárok felfedezhetik a fekete homokos feneket, a csavart hínárt és a sziget bálnavadászati ​​történelmének maradványait. A víz felett a sziget drámai tája ugyanilyen lenyűgöző.

3. Danco-sziget és Cuverville-sziget

A búvárútvonalak népszerű megállói ezek a szigetek jeges víz alatti tájakat és a tengeri élővilággal való közvetlen találkozást kínálnak, beleértve a tengeri uborkákat és az akár 2,4 méter hosszú óriásférgeket. Számíthat gentoo pingvinekre és jégképződményekre, amelyeket évszázados olvadási és fagyási ciklusok formáltak. A búvárkodás viszonylag sekély, de tiszta vize és szépsége felejthetetlen.

KAPCSOLÓDÓ: Jégbúvárkodás kalauza: Miért érdemes megfázni?

Arktisz vs. Antarktisz: Főbb különbségek

Számos kulcsfontosságú különbség van az arktiszi és az antarktiszi búvárkodás között:

• Földrajz: Az Északi-sarkvidék egy óceán, amelyet kontinensek vesznek körül, míg az Antarktisz egy kontinens, amelyet óceán vesz körül.
• Tengeri élővilág: Az Arktiszon jellemzően több a part menti tengeri élővilág, míg az Antarktisz egyedi és rendkívül specializált ökoszisztémának ad otthont, beleértve a hatalmas krillpopulációkat és a hideghez alkalmazkodott halakat, mint például a jéghal és az antarktiszi fogashal.
• Megközelíthetőség: Az arktiszi merülőhelyek általában könnyebben megközelíthetők Európából és Észak-Amerikából, míg az Antarktiszon való merüléshez hosszabb expedíciókra van szükség, jellemzően Dél-Amerikából indulva.
• Jégbúvárkodás: Mindkét régió kínál jégbúvárkodási lehetőségeket, de az Antarktisz hidegebb és gyakran szélsőségesebb.
• Látótávolság: A láthatóság gyakran kiváló mindkét régióban.
• Vadvilági találkozások: Az arktiszi búvárok rozmárokat, belugákat és narválokat láthatnak a felszín felett, míg az antarktiszi búvárok pingvinekkel, fókákkal és bálnákkal találkozhatnak közelről.

Ki búvárkodhat a sarkvidékeken?

Az Északi-sarkvidéken vagy az Antarktiszon való búvárkodás nem kezdőknek való. Haladó nyíltvízi búvárnak kell lenned , szárazruhás búvárvizsgával és hidegvízi tapasztalattal (általában legalább 30 naplózott hidegvízi merüléssel). A „hideg víz” általában 10°C (50°F) alatti hőmérsékletet jelent, ideális esetben 0–4°C (32–39°F) körüli hőmérsékletet.

A jó felhajtóerő-szabályozás , a fizikai erőnlét és a nyomás alatti nyugodt tartás képessége elengedhetetlen. Sok üzemeltetőnek orvosi engedélyre és átfogó búvárbiztosításra van szüksége a sarkvidéki helyszínek távoli fekvése miatt.

Az arktiszi és antarktiszi merülések többségéhez nem szükséges előzetes jégbúvár képesítés, még akkor sem, ha a merülések úszó jég közelében vagy alatt történnek. Ha egy jégbúvártúrához csatlakozol, ahol egyetlen be- és kijárattal rendelkező, zárt jégtakaró alatt merülsz, akkor gyakran szükséges előzetes jégbúvár képesítés és tapasztalat. Ezek valódi fej feletti merülések, és további biztonsági protokollokat igényelnek, mint például a rögzítőkötelek, a felszíni csónakok és a vészhelyzeti gyakorlatok.

TUDJON MEG TÖBBET: Tippek és trükkök a hidegvízi búvárkodás élvezetéhez

Biztonság és felszerelés

A szárazruhás búvárkodás kötelező, és a felszerelésnek fagypont közeli hőmérsékletre alkalmasnak kell lennie. Ez magában foglalja a vastag kesztyűket, a 12 mm-es kapucnit és a tartalék levegőforrásokat, például a pony palackokat vagy a redundáns rendszereket. Egyes expedíciók felszíni levegőellátást vagy újralégzőkészülékeket használnak a fokozott biztonság és a merülési idő növelése érdekében. A kihűlés, a felszerelés meghibásodása és a vészhelyzeti evakuálás valós kockázatot jelent, ezért a búvároknak szigorúan be kell tartaniuk az összes biztonsági előírást.

Mikor kell menni

• Arktisz: júniustól szeptemberig
• Antarktisz: novembertől márciusig

Ezek a nyári hónapok az egyes régiókban, amikor a körülmények a legkedvezőbbek az utazáshoz és a búvárkodáshoz.

Természetvédelem és környezeti etika

Mindkét sarkvidék ökológiailag sérülékeny. A búvároknak szigorúan be kell tartaniuk az érintésmentes és zavartalan környezetre vonatkozó szabályokat, és követniük kell az Antarktiszi Utazásszervezők Nemzetközi Szövetsége (IAATO) vagy az Arktiszi Expedíciós Hajóút-szervezők Szövetsége (AECO) által meghatározott irányelveket. Kizárólag felelősségteljes, öko-tanúsítvánnyal rendelkező üzemeltetőket szabad igénybe venni.

Tervezze meg hidegvízi búvárkalandját

Az Északi-sarkvidéken és az Antarktiszon való búvárkodás az egyik leglenyűgözőbb élmény, amit egy búvár átélhet. A jég alatti csendtől a tengeri élővilág váratlan közelségéig ezek a merülések olyan pillanatokat kínálnak, amelyek egyszerre meghatóak és felemelőek.

A sarkvidéki szélsőségeken túl olyan helyek, mint Észak-Norvégia, Grönland és Alaszka, elérhető és kifizetődő hidegvízi merüléseket kínálnak, amelyek során szemtől szemben találkozhatsz lenyűgöző víz alatti világgal. Megfelelő képzéssel és támogatással a hidegvízi búvárkodás egy teljesen új kalandvilágot nyit meg előtted.

Készen állsz a fejesugrásra?

Keresd meg a legközelebbi SSI edzőközpontot , és kezdj el felkészülni a következő hidegvízi merülésedre.