© A message to the Norwegian government in front of a pile of garbage collected from a beach at Sarstangen, the west coast of Svalbard. According to the Governor of Svalbard, approximately 80 percent of the trash that ends up on the beaches of Svalbard orig (c) Christian Aslund
© The Greenpeace ship the Arctic Sunrise in front of the glacier Borebreen on Oscar II Land, Svalbard. (c) Christian Aslund
© The crew from the Greenpeace ship the Arctic Sunrise collecting garbage found on the beach at Sarstangen on Prince Carls Forland. (c) Christian Aslund
A Greenpeace megtisztítja a Spitzbergák strandjait
July 6, 2016
Távoli helyek, amelyeket már nem érint a kuka
A Greenpeace aktivistái egy sor óceáni szemetet szedtek össze a sarkvidéki Svalbard partjain. Jutalmuk között szerepelt halászháló, bója és egyéb halászatból származó műanyaghulladék.
Ezzel a szervezet rávilágított az óceánokban lévő szemetes világméretű problémájára, még a világ legtávolabbi régióiban is. „Az Északi-sarkvidék már nem olyan érintetlen, mint amilyennek képzeljük” – mondta németül Larissa Beumer. A hamburgi Greenpeace sarkvidéki kutatója.
A Greenpeace aktivistái jelenleg az Arctic Sunrise hajó fedélzetén tartózkodnak, hogy felhívják a figyelmet a fenékvonóhálóval folytatott halászat hatásaira az északi-sarkvidéki vizeken. A tengeri jég mennyiségének csökkenése miatt a vízi utak kiszélesednek, így lehetővé válik az ipari halászflották északabbra történő előretörése. Ezeket az újonnan feltárt területeket nem védi a törvény. Az olyan cégek azonban, mint az Iglo, a McDonald's és néhány nagy halászati és kereskedelmi vállalat megállapodást írt alá, hogy nem kezdeményeznek tőkehalhalászatot a Barents-tenger korábban jéggel borított területein (lásd még:
taucher.net/diveinside-major_companies_say_no_).
Ennek ellenére a Greenpeace egy tengeri rezervátum létrehozását szorgalmazza a norvég Svalbardot körülvevő területek körül.
Beumer megismételte, hogy a norvég kormánynak meg kell állítania az ipari halászat elterjedését a korábban érintetlen területeken, és ez csökkenti a szemetelés problémáját is az érzékeny térségben.
Ezenkívül a szél és az óceáni áramlatok az óceáni szemetet szállítják ebbe a távoli régióba. Svalbard kormányzója szerint a strandokra kerülő szemét mintegy 80 százaléka ipari halászatból származik. Évente mintegy 12,7 millió tonna műanyaghulladék kerül az óceánokba, de ennek csak átlagosan 18 százaléka származik halászatból.
Az Északi-sarkvidék élővilága megszenvedi a szemét következményeit
Az olyan állatok, mint a jegesmedvék, a rénszarvasok és a fókák belegabalyodhatnak az elveszett vagy az óceánokba dobott halászhálókba, és gyötrelmes halált halhatnak. Sok tengeri madarat is érint az óceáni szemét. A kutatók például a fulmarok közel 90 százalékának gyomrában műanyag hulladékot találtak vizsgálataik során. Ez akkor következik be, amikor a tengeri madarak olyan halakat esznek, amelyek az óceánban található mikroműanyagokat fogyasztották. Az északi-sarkvidéki állatok egyedülálló természete különösen sebezhetővé teszi őket a mikroműanyagokban felhalmozódó mérgező anyagokkal szemben.
További információ: www.greenpeace.de