Javasolt az európai angolnahalászat tilalma a Balti-tengeren

September 1, 2017 Az EU Bizottsága elsőként vette fel az angolnát a fogási kvótákba

Az európai angolna a túlélésért küzd. Az elmúlt 30 évben lakossága 90 százalékkal csökkent. Ennek eredményeként most a „kritikusan veszélyeztetett” kategóriában szerepel az IUCN Vörös Listáján.

2017. augusztus 29-én az Európai Bizottság javasolta a Balti-tengeren folytatott angolnahalászat teljes betiltását. Ez a tilalom mind a kereskedelmi, mind a szabadidős horgászatra vonatkozik a Balti-tengeren, és 2018-ban lép életbe. Ez az első alkalom, hogy a fogási kvóták keretein belül szabályozzák az angolna halászatát.

"Évek óta figyeljük az angolnák kihalását, és itt az ideje, hogy leállítsuk e veszélyeztetett faj halászatát. A Balti-tengerre vonatkozó angolnahalászati ​​tilalom tehát logikus lépés. Végső soron azonban Az angolna halászatát minden európai és észak-afrikai vizen le kell állítani, amíg az állomány helyreáll. A tudósok az angolnahalászat leállítását szorgalmazták az elmúlt 17 évben" – mondta németül Philipp Kanstinger, a WWF német halászati ​​szakértője.

A tengerparti vizek mellett a folyókat és egyéb belvizeket is benépesíti az angolna. A belvízi angolna halászatot nem érinti az EU Bizottság javaslata, mivel azt nem szabályozzák az EU északi-tengeri vagy balti-tengeri fogási kvótái. A folyókban és tavakban élő angolnák azonban más fenyegetésekkel is szembesülnek, mint például a halászat, a környezetszennyezés és a természetes ragadozók, például a kormoránok.

"Szabályozott folyóinkban a gátak, turbinák és szivattyúk halálos akadályt jelentenek a kifejlett angolnák hosszú Európán keresztüli útjának során" - mondta Kanstinger.

Hozzátette, hogy sok angolna nem jut ki a tengerbe. Az angolnalárvák a Sargasso-tengerben kelnek ki, és 5000 kilométeres utazás alatt kelnek át az Atlanti-óceánon. Bár mindössze hét centiméteresek, az angolnák akár három év múlva is elérik Európát, majd folyókba vándorolnak, ahol édesvízben hozzávetőleg 10-20 évig ivarérettre nőnek. Kifejlett angolnaként visszatérnek a Sargasso-tengerbe szaporodni, és ott pusztulnak el ívás után.

"Az angolnákat fejlődésük minden szakaszában halászják. Mivel fogságban nem szaporodnak, minden angolna – beleértve az akvakultúra-létesítményekben lévőket is – a vadonból származik" – mondta Kanstinger.

Arra kérte a fogyasztókat, hogy ne fogyasszák a veszélyeztetett állatokat. Valójában a WWF évek óta az európai angolna fogyasztása ellen tanácsolja útikönyvében.

További információért lásd itt