Tengerkutatók expedíción a Déli-óceánon

March 21, 2018 Antarktisz: éghajlatváltozás és krill

A kisméretű, úszó rákszerű krill és a kocsonyás salp áll az oldenburgi oceanográfusok expedíciójának középpontjában a „Polarstern” kutatóhajóval a Déli-óceán felé. Prof. Dr. med. tengerbiológus irányításával. Bettina Meyer, az Oldenburgi Tengeri Egyetem Kémiai és Biológiai Intézete és az Alfred Wegener Intézet Helmholtz Sark- és Tengerkutatási Központja, a tudósok 2018. március 17-én indultak el Punta Arenasból (Chile) az Antarktiszi-félsziget felé.

A kutatók azt akarják megvizsgálni, hogy az éghajlatváltozás hogyan befolyásolja a krill- és salp-állományokat a Déli-óceán atlanti-óceáni részén. Az eredmények támogathatják a fenntartható krillhalászatot a régióban. Az expedíció 2018. május 6-án ér véget - szintén Punta Arenasban.

A mindössze néhány centiméteres antarktiszi krill (Euphausia superba) az úgynevezett zooplankton fontos része – ezek a kis áramlatok miatt állatokat. Központi szerepet játszik az Antarktisz táplálékhálózatában: sok nagy ragadozó, például bálnák, fókák vagy pingvinek táplálkozik vele. Szintén a zsákállatokhoz tartozó zselatinos salp, főként Salpa thompsoni, az antarktiszi zooplanktonhoz tartozik. A krillekkel ellentétben azonban a hordó alakú állatok a melegebb vizet részesítik előnyben, kevesebb jégtakaróval.

Míg a krillállomány az elmúlt években csökkent, a salvia állománya nőtt. Ennek egyik oka a kutatók szerint a régióban a hosszú távú felmelegedés következtében apadó tengeri jég lehet. De a nyomok még mindig nem egyértelműek.

A kutatók mintákat vesznek, képeket és filmeket készítenek az expedíció során, hogy új adatokat gyűjtsenek a krillekről és a kenőcsökről. "Az expedíció fontos adatokat fog szolgáltatni a krill és a salp biológiájával és az ökológiai kölcsönhatásokkal foglalkozó különböző kutatási projektekhez" - magyarázza Meyer. A "PEKRIS" projekt részeként a tudósok azt vizsgálják, hogy a krill és a salp hogyan tud alkalmazkodni az emelkedő vízhőmérséklethez, és különbözik-e az élőlények alkalmazkodóképessége. "Eddig csak néhány tanulmány készült, különösen a salpokkal kapcsolatban" - mondta Meyer.

A "POSER" projekt célja, hogy további információkat nyújtson: Itt a kutatók azt vizsgálják, hogyan nő a a hőmérséklet befolyásolja a krill állományát a salp állományaihoz képest, és hogy az adott állomány változása hogyan hat a teljes plankton közösségre és a szénáramlásra.

A "KrillBIS" projekt célja a krill állományok befogása és az Antarktiszi-félszigettől északra lévő salpok és ezek hosszú távú ingadozásai. Az összes projekt eredményeit beépítik egy matematikai modellbe, amelyet a tudósok arra használnak, hogy megjósolják, hogyan reagálnak a krillpopulációk a különböző éghajlati forgatókönyvekre.

A fedélzeten végzett munkájuk dokumentálta a kutatókat a Helmholtz-Polarstern-Blog.