© Manganese nodule field in the Clarion Clipperton Zone. (c) ROV-Team, GEOMAR
© Dr Matthias Haeckel presenting the findings at the ISA briefing. (c) John Hanus, JPIOceans
© One of the several 100,000 photos of the seafloor, taken by the AUV ABYSS. The plough marks from 1989 can be seen alongside the tracks of a subsequent sampling in the centre. (c) ROV-Team, GEOMAR
A mélytengeri bányászat ökológiai következményei az ISA-ülésen kiemelték
July 29, 2016
A tudósok nagyobb védelemre és felügyeletre szólítanak fel
2016 júliusában, a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság (ISA) 22. ülésén Kingstonban (Jamaica) a GEOMAR Helmholtz Óceánkutató Kieli Központ tudósai több expedíció kutatási eredményeit mutatták be a Csendes-óceáni mangángóc mezőkben, ahogy azt korábban is tettük. jelentették.
Megállapításaik alapján javaslatokat tettek a védettebb területekre és a mélytengeri bányászati tevékenységek jobb nyomon követésére.
Jelenleg közel 7,4 milliárd ember él a Földön. Az Egyesült Nemzetek Szervezete becslése szerint a lakosság száma 2030-ra 8,5 milliárdra fog növekedni. Ez az erőforrások, például a fémek iránti kereslet növekedéséhez vezet. Ennek megfelelően több ország és vállalat érdeklődik a mélytengeri ásványlelőhelyek feltárása iránt. Az egyik ilyen lerakódás a Csendes-óceán középső részén található Clarion Clipperton zóna (CCZ) mangán csomómezőiben található.
Mexikó és Hawaii között félúton található, és nem tartozik egyetlen ország kizárólagos gazdasági övezetének joghatósága alá sem, ezért ezt a területet a kingstoni ISA kezeli. Ez összhangban van az UNCLOS-szal (Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye).
A tájékoztatón az ISA képviselője ismertette a küldöttekkel a legfrissebb megállapításokat a mélytengeri bányászat lehetséges környezeti következményeiről.
Az eredmények alapján a kutatók a következő javaslatokat fogalmazták meg a bányászati kódexhez. Kiemelték, hogy a göbök ökoszisztémái változatos és mozgékony állatokból állnak, amelyek közösségei és biológiai sokfélesége jelentősen eltér a különböző gócok lefedettségével és élőhelyeivel rendelkező területeken. A csomókra a régió biológiai sokféleségének megőrzéséhez volt szükség – mondta németül Dr. Matthias Haeckel, a GEOMAR munkatársa. Ő a "JPIO Mining Impact" projekt koordinátora. Emellett a tudósok rámutattak arra is, hogy az ökoszisztémák bányászatból eredő bármilyen megzavarása hosszú évtizedekig tart.
Ezért azt javasolták, hogy a létrehozott természetvédelmi területeknek illeszkedniük kell a bányászott területek élőhelyi jellemzőihez, hogy biztosítsák a CCZ-n belüli biodiverzitás megőrzését. Dr. Haeckel elmondta, hogy a jelenlegi Környezetvédelmi Érdeklődésű Területek esetleg nem elegendőek a megfelelő védelem biztosításához, és további területekre van szükség. Másrészt, a bányászati hatások nyomon követéséhez szükséges technológia már megvan, és (a szabványosításon túl) további tudáscserére volt szükség az ipar és a tudomány között.
További információ:
www.geomar.de
Lásd még:
A Photo Mosaic az expedíció sikeres végét jelzi
Találkozhat-e egy mélytengeri ökoszisztéma az emberi beavatkozás hatására